2011. január 3., hétfő

Tapasztalat

Min múlik, mennyire vagy tapasztalt? Akármiben.
Szerintem akármennyit foglalkozzunk egy-egy adott dologgal, mindig van újdonság ami kizökkenthet a rutinosság taposómalmából.

Hiába van öt gyerekem, nem én vagyok az, aki tévedhetetlen a gyerekekkel kapcsolatban.
Vannak elveim illetve megszokott dolgaim, amiket rutinosan csinálok velük kapcsolatban, de tévedni azért szoktam.
Például előfordul, hogy nem jut eszembe, hogy azért üvölt öt perccel etetés után a bébi, mert újra kakis. Eszembe sem jut néha, hiszen kaja előtt tisztába szoktam tenni.

Valószínű nem fogok minden köhintésre orvoshoz rohanni, főleg ide hozzánk, ahol nem is vizsgálják meg a gyereket normálisan.

Első gyerkőcöm megevett mindent amit kapott három hónapos kora után, mikor már lehetett hozzátáplálni. Főztem neki egy éves koráig külön. Bébiételt azért vettem le a polcról, hogy megnézzem mi az amit adott korban lehet már enni.
Másodjára csak 7 hónapig főztem, mert őuraságának nem kellett a pépes kaja, ő a mi kajánkat ette.
Harmadik bébi 8 hónapos koráig csak anyatejet volt hajlandó enni.
Negyedik pedig szinte kizárólag tápszert evett egy éves koráig, utána tehéntejet kapott, és némi gyümölcsöt meg tésztát már hajlandó volt elfogadni. Másfél évesen kezdett ételeket enni.
Lívia, az ötödik, tápszeres.
Gyümölcsöket eszik, de mást nem nagyon.

Ezt csak azért írtam le, mert a rutin és tapasztalat nem ahhoz kell, mit adjak a gyereknek, mert rajta múlik mit eszik meg. A tapasztalat ez esetben ott nyilvánul meg, bepánikolsz-e, rohansz-e a gasztroenterológushoz, vagy tudomásul veszed és ennyi.
Szili a negyedik, a mai napig előfordul, hogy 6-7 napig nem kér mást, csak tejet meg gyümölcsöt.
Egészséges, jó kinézetű gyerek, majd ha hiányzik neki valami vitamin, akkor olyan ételt fog enni.

A rutin segíthet még azon is, mennyi hülyeséget esz meg a médiától az ember.

Persze csak a hülyeséggel szembeni rutin.
Olvastam, hogy ez és ez, akkor az igaz. Ezentúl eszerint élem az életem. Kimutatták a tudósok, hogy a rózsaillat orrvérzést okoz. Kivágom az összes rózsát.
Mekkora baromság igaz?
Kivéve, ha egy neves újság hozza le. Szakértőkkel, képekkel, bármivel "alátámasztva".

Van cipőm, de nem vagyok cipőszakértő. Azt tudom, milyen nem kell, mit nem vagyok hajlandó felvenni, tapasztalatból tudom, sajnos, hogy a szűkített orr bütykösödést okoz.
Ezt a tapasztalatom megosztom a lányommal, nem is veszünk neki ilyen cipőket-csizmákat, és bízom benne, nem akar ebben a témában saját rossz tapasztalatot begyűjteni, megelégszik azzal, hogy látja mit okoz.

Volt egy főnöknőm 17 éves koromban, aki elmesélte, hogy egyetlen fia nevelésénél, mindig mindent fertőtlenített, hozzá sem nyúlt szinte ahhoz ami a gyerek szájához ért.
Lett is neki egy beteges, érzékeny gyereke. Akkor én megfogadtam, hogyha valaha lesz gyerekem, én nem fogok ilyet csinálni. Az ő-szerintem-hülyeségéből tanultam. Nem szereztem ebben saját rossz tapasztalatot.
Elvégre az immunrendszert edzeni kell, ahhoz, hogy később jól működjön.
Apránként hozzá KELL szoktatni a gyereket a világhoz, nem szabad, hogy mikor elindul azt felfedezni, a baktériumok-amiket irtani tök felesleges-újdonságként robbanjanak be a szervezetébe.

Mint mikor az első terhességemnél megkérdezte a család, hogy most akkor kikerül a kutya az udvarra ugye? Merthogy kutya, kettő, ráadásul harci. (bárgyúbb és imádni valóbb kutyát keveset hordott a hátán a föld mint a fiú volt)

Én erre beintettem.
Kutya maradt, lány terhes lett, ő nyáron szült, én nagy hassal ugráltam körül őt és a hét kiskutyát. Kicsik el lettek adva, második terhességénél már megvolt a Kira, és még játszott is az oltatlan! kölykökkel, akik tél lévén bent voltak.
Túlélte. Férges, parvós, szopornyicás sem lett. Sőt semmi egyéb baja sem lett.
Pedig egy éves volt, még a szájába vette a dolgokat amit megfogott. Sőt egyszer hét hónaposan megharapta az apakutyát. Aki ezt mondjuk fel sem vette, épp csak odafordította a fejét.
Ebből következik, hogy nekem nagyon kedves és aranyos harci ebeim voltak, azaz e téren nem vagyok tapasztalt minden tekintetben.

És a végére még annyi, nem akartam ezzel a cikkel sem világot megváltani, csak elmélkedés.

Mert minél többet gondolkodok, annál több kérdésem van.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...