2011. március 21., hétfő

Első tavaszi napsugár és gügyögés

Nem tudom, ez-e az oka, vagy a Huminiqum, de kivételesen jól ment ma a házimunka.
Itt most nem a mennyiségre gondolok, hanem arra, hogy sajnos én minden elvégzendő feladatot egyszerre akarok csinálni, egyszerre akarom, hogy kész legyen, és ebben nehéz fékeznem magam.
De ma ment. Sorba állítottam az elvégzendőket, egyszerre csak egybe kezdtem bele, és nem hagytam magam legyűrni olyan hatalmas agyi feladatok által, hogy mit is főzzünk, ami mindenkinek megfelel.
Szilivel még az előkertben is dolgoztunk kicsit, gereblyéztünk a kocsibeállónál, kivittem neki a kis asztalt meg egy széket, ő ma ott étkezett.
Ezek előtt, mikor a fürdőt takarítottam, örömmel fedezte fel, hogy a kád előlapja levehető, és megtalálta, hol folyik le a túlfolyóból a víz.
Gyanítom, fog még ennek a szerelésével próbálkozni.
Kapott tőlem kölcsön egy fogót a húsforgató eszközöm helyett (mosogatásnál szerezte), amivel mindent megszerelt. Kukát azzal nyitotta, mikor vittem valami szemetet, de később visszaszereztem.
Mikor végeztem a mosogatással, kiakadt, mert akart jönni, de lemaradt. Ez rosszul érintette, egész pontosan hisztizett, ezért úgy tettem, mintha lenne még pár pohár, amit ő vihetett a szárítóra.
Délután, mikor Lívia felébredt, sétáltunk egy rövidet, mert a kiscsaj folyton ki akart mászni a kocsiból.
Előtte már sétáltattam (lábon) az udvaron, így bejöttünk.
elvetemült tésztaevők
Eszegettek együtt a földön ülve Szilike maradék zöldséges tésztájából, (tálból) bár mikor Livi megunta, akkor már szétdobálta, míg észre nem vettem.


Majd a fásláda mellé ülve annak a tartalmát vizsgálgatta, és szórta ki. Közben nézett rám, mintha kérdezné, tán valami probléma van?
fapakoló


Sokat gondolkodtam arról, miért van, hogy egyes emberek, gügyögnek a kicsi gyerekeknek.
Így rosszul tanul meg beszélni, utána pedig lehet kisegítőbe vinni. Ami durva szélsőség, de láttunk már ilyet. A gyerek egyébként is azt hallja, amit mondani akar, csak magától nem biztos, hogy úgy tudja tartani a nyelvét vagy száját, ahogy kell.
Szabolcs által kb. egy éve, még a cukor meg a tükör ugyanúgy hangzott.
Szili mondott ma ilyet, ami félreérthető, - konkrétan: Livcsi neki Lifti - én visszakérdeztem, mi az a lifti, ő pedig, Livcsi, nem érted? Tehát ha ők rosszul mondanak egy betűt, nekünk jól kell mondani, nem szabad gügyögve utánozni, mert marhára nem értik, mi van.
Én egyiknél sem csináltam ezt, Anyám szokta, de rászólok.
Mondjuk nem értem, miért nem jegyzi meg, nem gügyögünk.

Mindent összevetve, jó nap volt,

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...