2011. szeptember 5., hétfő

T-rex volt a nagyanyám, és vihar helyett...

Kevin egyszer régen feltette a kérdést, mikor születtem.
Mivel a válasz úgy kezdődött, hogy ezerkilencszáz..., ezért rákérdezett, hogy akkor éltek-e még dínók. Halál komoly kérdés volt, 4 éves lehetett.
Én megadtam a választ, hogy nem, nem éltek, de Mamának 20 évvel korábban, a kedvenc háziállata egy triceratops volt...
Ő elhitte, én majdnem megfulladtam a visszatartott röhögéstől.
Persze azóta sokat emlegetem ezt, már tudja, hogy mikor volt 1974, és a 20 évvel korábban sem évezredekkel ezelőtti időpont, nemhogy az évmilliókkal.

Tegnap filmeztünk, majd ki volt írva hogy 1980.
Kérdezte, én már éltem akkor, ugye?
Mondom, igen, akkor mentem iskolába.
- Neeem is.
- Számold ki, ha '74-ben születtem, mikor mentem suliba?
- Tényleg. És akkor voltál elsős?
- Igen, és egy T-rex volt a padtársam...




Éjszaka, mostani:
Éjfélkor Livi felriadt, gondolom melege volt, mert nem volt még melegebb éjszaka itt.
Ajtó-ablak nyitva, mégis folyt rólam a víz.
Ő is csatakos volt, megitattam, de mikor letettem üvöltött.
Pár nyugtatás-ringatás-lerakás után még mindig.
Ezzel ment el 40 perc, közben csak egyszer riadt fel Szili is, de ivott, visszaaludt.
Livi tovább üvöltött, odavettem magam mellé.
Először olyan hálatelt mozdulatokkal simított végig az arcomon, majd ledölt, és elégedett ujjszopit rendezett.
10 percig, mert akkor elkezdte érdekelni a mellette fekvő Szili, a hasam, amin lovacskázni lehet, a víz, amit inni lehet, szóval minden.
Türelmesen vártam, hogy elalszik, majd meguntam, és vissza teleportáltam az ágyába.
Előtte lecseréltem a pelenkáját, amiben alig volt valami,de úgy voltam vele, hátha zavarja.
Mindezt tök sötétben, csak az utcai lámpa szűrődött be a leeresztett függönyön, szóval a vak-pelenkázáson is túl vagyok.
Volt még 10 perc üvöltés, de aztán sikerült elaludnia.
Közben aktívan gyakorolhattam az agykontrollos pozitív gondolkodás-képek vetítése-szimbolikus cselekvések dolgot, mikor gondolatban elvágtam a sírás szépen elképzelt fonalát, és a szépen alvó Livit simogattam.
A második vágásnál csend lett, és nem volt visszatérés a síráshoz.
Mindez még azért érdekes, mert a dupla ablak egyik felét bezártam, mondom viharral riogattak, ne csapkodja éjjel.
Amikor Livi műsorozott, akkor tártam ki.
És az időjárás jelentés megint bejött, vihar sehol, és tényleg rohadt meleg volt.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...