2011. október 29., szombat

Hálendá és az időutazó katica

Tegnap helloween buli volt a faluban.
Ez jó alkalom, hogy a kamaszok és kisebbek kicsit hivatalosan tomboljanak.
Lehetett sütiket enni (szülők által sütött), meg felajánlásokból származó üdítőket inni.
Én mondjuk kicsit hiányoltam a vizet, mert a franc se akar folyamatosan édes dolgokat inni, de nem volt.
Tonik sem. Mindegy túléltem azt a pár órát.
Lényeg, hogy az ekkora mennyiségű édességhez nem szokott Szabolcs végigette a kínálatot, estére rosszul is lett, de szerencsére nem hányt.
Kevin egy órára le kellett hogy lépjen a buliról, mert zongora órája volt, de időben visszaért a tombolára, hogy ott jól ne nyerjen semmit :(
Már gondoltam rá, hogy valami kamu cég nyereményajándékot fog neki küldeni...
Mindenféle dolgot beküldözget, azt is ami nem nyereményjáték, annyira akar valamit nyerni.

Back to Helloween.
Volt tökverseny, jelmezverseny, meg persze a tombola.
Kira a szerelmével öltözött Tök király-Tök királynőnek.
Szabolcs, aki nagyon menni akart (bár gyanús, hogy csak az itthon bojkottált hot-dog miatt), majdnem végig rajtam lógott.
Pedig ovisok is voltak, a fiúhaverjai is, de lányok is hívták játszani, szaladgálni.
Később, mikor már eléggé felpörgött a sütiktől, akkor futkosott, táncolt a Mizura, meg a hatszázszor játszott Hálendára, aki nem ismeri, gondolja meg megnézi-e.

Nem rossz, de minden második zeneként kicsit sok.
Na jó, nagyon sok, de a kölykök tomboltak rá.

A poénokról.
Bár a fejemben megszületett ötletek ott is maradtak, nem lett a jó kis ötleteimből cselekvés.
Kira babám enyhén nehezményezte, hogy a poncsónak látszó pulcsim vettem fel.
Kérdeztem, mit vegyek akkor? A mexikói bennszülött-asszonyra való szivárvány csíkos feszülős kardigánom?
Vagy a melegítő felsőm?
Esetleg a soha-el-nem-fogyó, hatezer példányban fellelhető környezetvédelmis pólóm?
Amiből szabtam már gyerekpólót, bodyt, de még mindig Duna-rekesztésre alkalmas mennyiséggel rendelkezünk.
Szóval üldögéltem a partin, és elképzeltem, ahogy az vajh' milyen égő lenne a lánykámnak, ha előkapnék egy doboz sört, és azt iszogatnám?
Bár nem sörözök, így erre esély sincs. Igaz, jobban esett volna, mint az almalé ízű szirup :)
Vagy a poncsóm ledobva elkezdenék a techno zenére vadul rázni?
Így is elég ciki lehettem, mert magamban röhögtem ezeken.
Azzal a gondolattal is eljátszottam, hogy a nyáron Kirának a nemiszervét fészbúkon kínálgató kis kötsög nyolcadikos fiúnak, mélyen a szemébe nézve megkérdem:
- Na mizu kishaver? Mennek a dolgok?
A gyerek enyhén szólva kerülte a tekintetem, hisz akkor nyáron kedves hangú levélben tájékoztattam, hogy kiszedem a beleit, ha még egyszer ránéz a lányomra. Az anyukáját is tájékoztattam egyébként, de nagyjából letojta. Pedig elvileg egy normális családról beszélünk, csak anyukának strucc-effektje van.

Az időutazó katica pedig most reggel megjelent a klaviatúrámon.
Nem tudom honnan jött, egyszer csak ott volt.
Csináltam róla képeket, utána elbújt egy zsepi alá, majd pillanatok múlva el is tűnt.
A gép környékén sehol nem találtam, szóval visszament a jövőbe, vagy múltba.
De tényleg.
Írogattam, és megjelent az "L" betűn.
Továbblépett, átmászott az "É"-n keresztül a Shiftre, majd a kurzorokra, de ott nem tetszett neki, visszament a Ctrl-ra.
Ennyi volt, onnan már az asztalra borult, elbújt és eltűnt.
Varázskatica volt.

Kép nincs, mert koszos a klaviatúra :)

3 megjegyzés :

  1. Nem gondolkoztam, csak néztem. Ez még a mizunál is idegtépőbb.

    VálaszTörlés
  2. Szia!Képzeld valamelyik nap 11 katicát gyűjtöttünk.Szépek voltak!
    Üdv:Edina

    VálaszTörlés
  3. Szegénykék nagyon keresik a túlélési lehetőséget.

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...