2011. október 2., vasárnap

Konyhai diliház

Reggel, mikor belefogtam a főzésbe, nem is gondoltam, mennyi minden benne foglaltatik ebben ma.
Főztem nokedlit, majd megérkezett Kira, aki pedzi egy ideje, tanítsam főzni, varrni, satöbbi.
Jól van, akkor a nokedli levéből lesz egy rántott leves. Ne vesszen kárba az a lé, magyaráztam neki, a tennivalókkal együtt. Elkészült a rántott leves alapja, mehet rá a víz.
Mondom erre eredetileg hideg víz kell, de most azzal dolgozunk, ami miatt nekiálltunk.
Amit sikeresen ki is borítottam. Senki nem sérült meg, a konyhára pedig ráfért egy felmosás, a tűzhely lábánál úgyis leragadt valami szmötyi, a forró víz legalább felszedte :)
Akkor készítettük hideg vízzel a rántott levest, amire pár pillanatra odabigyesztettem a lyukacsos aljú lábost, amiben a nokedli pár kanálnyi maradéka leledzett.
Pár pillanatra, mint mondtam.
Ezzel ott is felejtettem, mert leültem Livit etetni.
Anyám szólt, hogy forr a leves.
Amit ha nem kevergetünk, és zárunk el időben, akkor kifut.
Ki is futott, de a lyukacsos lábos megvédte a tűzhelyet, viszont a benne lévő kis nokedli maradék leveses lett.
Én meg beleraktam azt is a levesbe, ne vesszen már kárba.
A leves pedig előlépett tojáslevessé, így, gondoltam nem lesz feltűnő senkinek a nokedli, hiszen mindenki látta, hogy beletettem.
Anyu ette, meg is kérdezte rögtön az első falat után, mi ez a tészta benne.
Mintha nem látta volna.
És akkor még arról nem is szóltam, hogy egy műanyag tálat a tűzhelyen, a  lábos közelében hagytam, meg is égett.
Mindegy, a rántott leves illetve tojás leves elfogyott.

Kira sem ma tanult meg főzni, a lecke hamar véget ért.
De legalább jókat röhögtünk.

2 megjegyzés :

  1. Van ilyen nap:))) De legalább humorodnál voltál:)))

    VálaszTörlés
  2. Máshol nem is lehetnék, mert belehülyülnék :))

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...