2011. október 24., hétfő

Palacsinta reggelire a diliházban

Hogy miért nem a kotyvasztóba ment?
Mert nem kajarecept, hanem élet-szelet :)
Napok óta hallgatom:
- Anya, hadd csináljak palacsintát!
- Nem.
- De tudoook!!
- Akkor sem, mert... bla bla, akármi, nincs kedvem most ezzel foglalkozni, pedig tudom, önálló, meg tudná oldani, csak én vagyok túl fontoskodó.
Tényleg, Kevin is annyira ügyes a konyhában, de máshol is, mert begyújt egyedül, előtte fát baltáz össze, tudja a begyújtás menetét, kenyeret kompletten elkészít, satöbbi.
Igaz, mikor egy parázs a fás ládába hullott, csak nézte ahogy füstöl. Én szóltam, hogy köpd már le édes fiam, esetleg szaladj egy kis vízért, vagy lassan begyullad a ház is. Igaz, akkor melegebb lenne...
Tehát felügyelet azért kell ezekhez, de mentem már szülőire úgy, hogy kiadagoltam a kenyérhez való víz és sómennyiséget, és megoldották Kirával.
Sokszor írtam már, önállóságra is képes gyerekeket akarok felnevelni.
A palacsintázáshoz csak annyit, hogy ilyenkor nem jöhetnek, míg kész nincs annyi, ahányan vannak.
De akkor jönnek mint a rezsiszámla, elhajthatatlanul.
Míg mindegyik tele nem eszi magát, addig anya csak süt és teker.
Viszont már nincs nyár, az amúgy is hűs konyhában nem lehet csak úgy mezítláb lenni.
Szilikének:
- Vegyél fel zoknit, papucsot.
- De nem tudok!!-nyafogja
- Kérd meg Kirát, segítsen.
Aki jön, adná rá, de a törpe nyafog tovább:
- Állva nem tudom! Elesek!
- Kérsz egy taslit?- így a kedvesnővér.
- Inkább egy palacsintát.-így az öcsike.
Szóval zajlanak a dolgok, megy az élet, a fahéjas kakaós palacsinta röviden fakaós, vagy kakéjas, de az elsőt használta mindenki.
A megmaradt darabokat Kevin konyhásbácsi osztotta el az öccseinek később, szigorúan, milliméterre kimérve.
Amit mindig így csinál, ha neki van odaadva akármi, hogy ossza el.
Zsebre teszi, és egyesével osztja a kuncsorgóknak. Ő pedig hármasával tömi.
Erre persze azt mondaná, nem igaz, de az összes többi résztvevő másképp emlékszik.

A macska is idióta, mert leborogat dolgokat.
Direkt lelöki a tévénél hagyott szemüveget/üres poharat/bármit.
Ezt mondjuk anyán tudja, mégis rendre otthagy ilyeneket.
Biztos szeret hajnal 4-kor ilyen csatazajokra ébredni, és anyázni a macseknak.
Akiről egyébként bevillant egy olyan igazi kemény-csávós macska kép, ahogy a kiborogatott kukák mellett, aranyláncát pörgetve udvarol az agyatlan nősténynek, és mély hangon mondja:
- Szasz hugi, Cili vagyok...
Ezzel zárom soraim, és elmagyarázom a kölyköknek, hogy miért nem megyünk vidámparkba.

És még egy zene, ami Tankcsapda, de nem is ezért érdekes, hanem nyáron tudtam meg, hogy itt forgatták nálunk a kastélyban:

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...