2011. november 3., csütörtök

Hangulatok

Végre leült, úgy lelkileg is.
Elfáradt az egész napos rohangálásban, vásárlás-ügyintézésben.
Elege volt egyes ügyintézők hozzá nem értéséből, hogy felesleges riogatásokkal ijesztgetik az ügyfeleket, mert fél-információik vannak, mert fásultan intézik a rájuk bízott munkát, és amúgy is.
A fickó is az elektromosoknál. Lerítt róla a világ összes fájdalma és keserűsége.
Ezt idáig másnak tulajdonította, de átirányította erre az emberre a címet: "a világ legkeserűbb és unottabb embere"
Ilyenek intézik a lakosság dolgait, felelnek úgy a nekik feltett kérdésekre, mintha az utolsó falat kenyerét kérnék el.
Hatszor csengett a figura telefonja, mire nagy kegyesen végre felvette, negyed órácskát csevegett, majd lerakta, azzal a szöveggel, hogy "Ne tarts fel."
Tőle nem kért elnézést.
Nem érdekelte, csak szabadult volna már, elég volt a sok hivatalos kényszer dologból.
Muszáj volt, de szeretni nem muszáj.
A két nő is a boltban.
Az egész napos vonszolástól elfáradt(?) gyerek végre látott egy monitort, ahol néha felfedezte saját magát. Ezt örömteli ugrálással reagálta le, és többször is vissza szökött ahhoz a monitorhoz.
Még akkor is, mikor már kimentek a boltból.
Ő szólt neki, hogy már nem kéne, de a gyerek csak ment.
Ilyen volt, kissé irányíthatatlan, de szeretetre méltó kis ördög.
A két nő meg beleszólt, hogy nem így kell nevelni a gyereket, mikor ő enyhén dühösen rácsapott a fenekére.
Inkább ez, gondolta, minthogy elszökdössön a lehetséges következmények ismerete nélkül.
Valóban, talán nem így kell gyereket nevelni, de ki és milyen jogon szól bele?
Ezt kedvesen közölte is a nőkkel, akik nehezményezték a szavait.
Na jó, nem volt kedves, de hát fáradt volt.
Amúgy sem túlzottan értékelte a kéretlen tanácsokat.
Nem volt hajlandó rossz szülőnek tartani magát, más véleménye alapján, aki egy percet látott az életéből, és az épp egy fenéken csapott gyerek pillanata volt.
Nem volt végül rossz kedve, csak mint írtam, fáradt volt.
Így otthon, miután mindent rendezett, leült és megnézett egy videót.
Szólt ez a zene a kocsiban is a rádióból, de belebeszéltek a gyerekek.
Most.
Most fürdenek, most lehunyt szemmel lehet hallgatni.
Érdemes, mert igazi ellazítós zene ez neki.


Persze.
"Anya, gyere!"
"Anya, gyere egy kicsit!"
De hát ilyen az élet.
Majd holnap, mondta Scarlett O'Hara, holnap is van nap :))

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...