2011. december 28., szerda

Nosztalgia - Zene

Henike kb. 15-16 éves. Még nincs walkmanje, egy régi, kiszuperált magnón hallgatja a rockot.
Főképp Bon Jovi, és Europe  kazetták szólnak, de gyakori vendég a Metallica, Mötley Crüe vagy Alice Cooper is. Legyen ez a felsorolás a teljesség igénye nélküli.
Nincs youtube, sőt komputer sincs. Valami hülye tévéjáték akad, de az sem mozgatja meg a fantáziáját.
Még nem kocka.
Különben is ki akar idétlen falteniszt meg ilyesmiket játszani?
Visszatérve, azt hallgatja és szereti meg, amit kölcsönkap ismerősöktől.
Vagy lemásolja neki valaki, mert neki még erre alkalmatlan a magnója.
De ekkoriban még a lemezboltok bizonyos kisebb összegekért lemásolják a CD-ket.
BRAVO újság is csak német van, a Metal Hammer is csak akkoriban jelenik meg magyarul.
Még iskolába jár, hál isten a belvárosba, ahol sok a lemezbolt. És ahol a tulaj-eladók posztereket is adnak el. Hónapokig spórol egy Bon Jovi életnagyságúra, és nagyon boldog, mikor egyik iskolatársnője a Bon Joviról áttér a U2-ra, és az összes tuti posztert neki adja.
Majdnem az összes jó pillanat az akkori klipekből megvan poszteren is.
És ugyan már csak pár évig tart ez az igazi rockerség, de a rockzene szeretete megmarad, és még pár koncert is lesz az életében.
Viszont nagy csalódás, mikor Bon Jovi az egyik kedvenc számát csak unplugged adja elő a magyar koncerten :(((
Ezt:
De van ilyen, legalább ott volt :))

Még egy kevéssé ismert:


Persze a nosztalgia ciki is lehet, de mid van, ha emlékeid nincsenek?
Mindenkinek a saját átélt élményei a legszebbek, akkor az volt jó.

1 megjegyzés :

  1. Nekem a Világok harca van meg így rojtosra hallgatott, boltban átmásolt kazettán. :o) A régi szép idők! :o)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...