2011. december 23., péntek

Tegnapi elmaradás

Szabolcs előző este tévézésből ideszalad hozzám, és közli:
- Anya, Te vagy a Jézuska. Te rakod az ajándékot a fa alá.
- Miből gondolod ezt?
- Mert a Jézuskáról nincs film, és nem is gondolatolvasó.
Akkor vajon én az vagyok? Mindegy, nem győzködöm, de a meglepetést még fenntartom.
Bármennyire éles eszű gyerek, még a figyelmét ki tudjuk játszani, és "varázsolni" kicsit.
Amúgy ő egy kobold.
De tényleg.
Mikor a bejglikkel illetve töltelékükkel ügyködtem, ő lopkodott. Először a diószemeket, majd a darált diót.
Hiába nyomtam a kezébe egy marék darálatlan diót, hamar megették, és jött.
Megáll a hátam mögötti ajtóban, és mikor elfordulok a táltól, akkor lecsap, szalad, "lop", menekül :))
Simán észre sem venném, ha nem ismerném őt. De így néha "lecsapok" és megcsikizem a kis koboldomat. Vagy megijesztem a nem is ijedős kismanót.
Szóval ő egy rafinált édes kis ördög, bár néha nagyon kiborító tud lenni.
Hiszen ő a fárasztás híve.
Addig jár az ember nyakára olyasmikkel, amit nem akarok megengedni épp akkor, vagy nincs kedvem/időm/energiám foglalkozni azzal a dologgal, míg azt nem mondom, hogy jól van, csináld, csak hagyj békén. Ez azért nem mindennél fordul elő, mert amit nem lehet, azt semmiképp nem lehet. Akkor előjön a sokkal makacsabb és akaratosabb Heni, és nem engedem.

Livike tegnap mixelte a kaját.
Levest ebédelt, miközben én ugyanannál az asztalnál a kaszinó tojást és francia salit csináltam.
Először a zöldségből pakolt a levesébe, ami elfért benne. A borsó és répa mindenképp, a kukorica pedig határeset. Majd jött a tojástöltés. Akkor a fél tojásfehérjéket dézsmálta és pakolta a levesbe, de egyesével.
Elvette, próbálta a kanalára varázsolni, majd megette kézzel.
Aztán jött Kevin, aki már kért a szakadt fehérjedarabokra krémet is, akkor Livi is kért. Nem is csodálom, hogy fürdés előtt volt is két nagyobb adag teli pelenka, főképp, hogy reggeli után mákos bejglit evett.

Kira szegény totál dilis, mert Bence hiányban szenved.
Főleg estére zanzul meg teljesen.
Tegnap kértem tőle egy kanalat. Mézet ettem volna.
- Hozok, ha dalban kéred.
Erre elénekeltem a "dó, re, mi, fá, szó" dallamára, hogy:
"Hozz egy kanalat,
te dilis liba"
Erre:
- Jól van, megnyerted, de miért nem az
"Adjatok egy kanalat
szíven szúrom magamat" énekelted?
Én erre úgy röhögtem, mint egy hülye, lévén hogy ezen annyit nevetett régen, olyan 7 éves korában.
Mi pedig mint gyerekszórakoztató dolgot, sokszor alkalmaztuk.
Nem is értem, miért nem jutott eszembe.

Kevin tegnap az egyik szánkózásból majdnem térdig vizesen jött haza.
Mivel lecsúszott az erdei lépcsőn, ami az egyik kisebb domboldalban van kialakítva, és a patakhoz vezet.
Azt mondja, nem is süllyedt el és csak a lába lett vizes.
A patak kábé bokáig ér, és kemény fél méter széles.
Nem is patak hanem erecske, csak mi hívjuk pataknak.
Azért örülök, hogy egyedül csinálta a baromságot, nem valamelyik kisebb tesójával.
Igaz, vele csak Szabolcs mehet, Szilit Kirával engedem el.

Az az igazi csoda, hogy most 5.30 van, és csak egyedül vagyok ébren.
Azaz a macska próbálja felhívni magára a figyelmet, bőszen rohangálva és farolgatva, próbál lelökdösni ezt-azt Anyám szekrényéről, de úgyis a kölykök fogják megetetni :)

5 megjegyzés :

  1. Friss vagy:)

    Aranyosak a kölyköcskéid:)
    Szeretem a történeteidet. :)

    Ha addig már nem "beszélnénk", áldott, békés ünnepeket kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Na akkor egy utolsó nekifutás! Hajrá, Heni!
    Utána meg áldott, békés karácsonyt Nektek!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm Neked is a jókivànsàgokat Medora, Kellemes Karàcsonyt ès minden jót!

    VálaszTörlés
  4. Boldog Karácsonyt kívánok Nektek. Neked pedig még külön küldök mellé egy olyan ölelést, amit azok tudnak adni, akik hasonló lelkületűek, mint Te. :) Legyen békés ünneped.

    VálaszTörlés
  5. Dius :))) Köszönöm, hasonlóképp.

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...