2012. január 27., péntek

"Hangosan" gondolkodtam

Ha kedvem lenne üvölteni két percig, csak úgy feszültség csökkentési okokból, valószínű sokan néznének totál hülyének. Ha olyan helyen lennék épp, még le is szedálnának. Csak mert más vagyok, másképp viselkedem mint az átlag emberkocka. Ha kinyúlsz a kockádból, miért leszel MÁS? HÜLYE? FURCSA?
Ezen elmélkedtem. Ha a sarki pókot Napóleonnak nevezve megtárgyalnám vele Waterloo-t, szintén nem hinné senki, hogy épp ötletelek valamin, igaz?

Furcsa dolog ez, hisz minden arról szól, olvadj be.
Legyél ugyanolyan.
Ne légy más.
Kövesd a divatot. A trendeket. Viselkedésben is, evésben is, látogass divatos helyeket, weboldalakat, mert így olvadsz bele a munkahelyi vagy baráti közösségbe. Vannak persze ettől eltérő közösségek is, akár baráti, munkahelyi vagy egyéb, vannak jól működő kapcsolatok is a világon, nekem is, nektek is, bárkinek. Én ezeket sosem vonom kétségbe, én csak egy-egy olyan szeletkéről írok, ami gondolkodásra, írásra késztet.

Most az emberkocka gondolkodtatott el.
Vajon ha valaki más, és ezt érzi, tudja belül, akkor miért titkolja el oly sok ember, és miért próbál UGYANOLYAN-nak látszani, mikor nem az?
Miért félünk a mástól?
Mert ismeretlen?
Igen.
Amit nem ismerünk, az idegen, az idegen pedig félelmetes, elkerülendő.
Erre tanítottak minket, ami a világban lévő sok veszélyt nézve érthető is.
Ezt sem vonom kétségbe.
De azt nem mondták el, hogy ne elkerüld az idegen dolgot, hanem ismerd meg.
Persze mindent nem lehet általánosítani, de az durva, mikor a tanítónéni azt mondja az osztálynak, hogy aki más, az nem közénk való. A csodabogarak nekünk nem kellenek.
Ettől való félelmében lesz az a sok ember az énjét, érzéseit nem kimutató, mert akkor eltérne, akkor fura lenne, az pedig nem jó.
Mit akarok ezzel mondani? Még nem tudom, de majd kisül ebből is valami értelmes :))

De így lesz a gyermekkori tanításokból társadalmi egyen-viselkedés. Aki más, azt nem megismerni akarja, hanem kitaszítja. A megismeréshez túl sok energia kell. Mások iránti érdeklődés és empátia kell.
A kitaszított, a meg nem értett pedig lázad, visszatérne de nem biztos hogy tud, és lassan megkeseredett lesz, bedühödik, harapós kutya lesz. Elfajul.
Értem én, hogy viselkedési szabályok vannak, normák vannak, némelyiket el is fogadom, némelyiket semennyire sem. De ez én vagyok.
Ti hogy próbáltok mások lenni? Engem érdekelne.

Ami gondolkodásra késztetett, hogy jól esett volna két perc hangkieresztés.
Semmi nem történt, csak jól esett volna.
De így legalább végig tudtam ezt gondolni :)

Holnap a gyerekekről írok. Mára terveztem, de még nem állt össze.


Kellemes hétvégét az idetévedőknek!!

2 megjegyzés :

  1. Nahát, ma én is hasonlókon gondolkodtam. :o) Jelesül: ha látunk egy betegség miatt furcsa kinézetű embert, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az értelmi szintjével is gondok vannak. Pedig lehet, hogy okosabb, jobb, elmélkedőbb nálunk, csak a teste nem „normális”. A genetikai és fejlődési rendellenességeknek pedig csak kis része jár szellemi csökkentséggel is. Milyen sértő lehet nekik, amikor emelt hangon, tagoltan beszélnek hozzájuk?!

    És neked is szép hétvégét! :o) Szeretem az írásaidat!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm. Ez jól esett :))

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...