2012. január 30., hétfő

Túlélők

Szili eltanulta tőlem a szövegem. Mégpedig a kedvenc "túléled"-emet. Ha nem nagy a sérülésük, ezzel szoktam elhessegetni őket. Persze tudok én babusgatni és gyógypuszizni is, de minden apró kis ütéssel nem foglalkozom. Főleg ha nem is sérülés-hisztiről van szó, hanem pl. "Elvette a taknyos zsepim" vagy "Odébb rúgta a játékom" jellegű fontos eseményekről. Ez utóbbi gyakoribb, mert a sérüléseket minimum megsimizem nekik.

Szó mi szó, Szili ma Livivel ül a kádban és puszilgatják egymást. Már ez végtelenül aranyos, ahogy egymásnak osztogatják a csókokat. Majd Szili elkezdi óvatosan harapdálni Livike e célra kínált karjait.
Kérdem:
- Ugye nem erősen harapod?
- Ne aggódj Anya, túléli.
- Ó, lopod a szövegem?
- Te is túléled Anya. Érted?

Mikor a víz hűlni kezdett, engedtem meleget. Szili:
- De majd engedj egy kis hideget is, mert rám csöppen a meleg, és nem élem túl.

Amúgy mikor Kevin volt a kicsi, és valami baja volt, akkor még az "Elmúlik" volt a szövegem, arc simogatással párosítva. Hogy ne legyen a gyerek anyámasszony katonája, ne nyafogjon minden egérfingra, nem voltam hajlandó tutujgatni. Mondom, mindezt azért egyensúlyban tartva a tényleges sérülések anyai gyógyításával.
Na szóval, eljött az idő, mikor kicsi Kevin megnőtt és visszakaptam tőle amit tanítottam neki. Mikor mondjuk megvágtam az ujjam, megpofozgatott finoman, és mondta, hogy "Emújik Anya". Hozzáteszem, az arcom megérintését még a hajam megérintésénél is jobban utálom, bárkitől. Így ezt is meg kellett tanulnom elviselni.
Túlélem :))

2 megjegyzés :

  1. Édesek na, ezek a szövegek!:-)
    Jobban vagy már Heni? A kakukkfüves fürdőt ki fogom próbálni, szerintem a gyenge "elemeimnek" is jót fog tenni!:-)

    VálaszTörlés
  2. Köszi, meggyógyultam, nem volt nagy bajom, csak nekem is elemfeltöltés kellett :)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...