2012. március 2., péntek

Élet net nélkül, és nem kell sapka


Könyvelési hiba miatt két napig nincs net. Konkrétan a decemberi helyett a januári számlát fizettem be, ők pedig nem és nem rugalmasak annyira mint más ilyen szolgáltatók, hogy a legrégebbi tartozáshoz könyvelnék a beérkezőt... Az ELMÜ ilyen volt régen, de tavaly a barátnőmnek volt velük ilyen ügye, mint nekem most a hőn szeretett Invitellel. Bár a villanyt azért nem kapcsolták ki nála, de rossz helyzet volt, mivel ugye akkor a régi elmaradást be kellett fizetni, és ha az ember úgy szórakozik a csekkekkel mint mi, akkor ez bizony nem kellemes.
Így én ma Vácra buszozom, de szép az idő viszem Kirát, veszünk cipőt is, meg csajos napozunk.


Bár a tél-tavaszi átállás egy nemszeretem helyzet, de megbékélek vele, hogy reggel kell a kabát, napközben meg lehet cipelni.
Régen úgy oldottam meg, hogy inkább fáztam munkába menet, csak délután ne legyen külön gond a meleg ruha elhelyezése.
Azt nem tudom, hogy a gyerekekre miért kényszerítik rá a pufi kabátot és műszőr usankát a 15 fokos délutáni napsütésben.


Tegnap mi mentünk az ördögökért az oviba.
Persze póló, vékony pulóver volt a ruházat. Kira osztálytársnői mentek a kisebb tesókért, és akkor láttam ezt, hogy mindkét lány vastagon felöltöztette a tesót. Ráadásul az egyik páros az ovi mellett lakik, a másik talán 500 méterre, de napos út vezet haza.


Itt jön elő egy talán a gyereknevelés-szülőnevelés témába tartozó rész.
Nekem is Kira jár az oviba délután. Még régebben alakult ez ki, mikor Szilivel voltam itthon. Abban az időben mindig aludt, és Kira már ehhez elég nagy lány volt, hogy a suli melletti oviból hazahozza Szabolcsot, úgy, hogy tudnak védett-kocsimentes és csekély forgalmú úton is jönni.
Ez a szokás később is megmaradt, hisz Lívia melegváltásban érkezett, most ő van itthon és Szili-Szabolcs az oviban.


Amit ebből ki akarok hozni, hogy mivel ő jár értük, képesnek kell lennie bizonyos szituációkban dönteni. Olyanokban például, hogy meleg időben nem kell sapka. És legyen benne annyi önállóságra való törekvés, hogy vállalja velem szemben is, ha megkérdezem hogy miért döntött így.


Szabolcs amúgy is önálló ebben a kérdésben, már úgy vittük az oviba is, hogy nem fognak tudni pulóvert erőltetni rá, ha neki melege van.
Én amúgy sem akarok gyurma-embereket nevelni, nem én fogom kialakítani milyenek legyenek, amellett, hogy azért az önállóság egyensúlyban legyen azzal, hogy elfogadják az én esetlegesen eltérő és nem tetsző döntéseim.


Nehéz dolog ez egyébként, mert ha egyedül hagyom őket itthon, akkor a legnagyobbnak kell helyt állni. Ekkor felvesz egy szigorú pózt, amit nehéz neki levenni azután, hogy hazaértem. Itt egyébként olyanról van szó, hogy elmegyek a boltba. Bár régebben, mikor még hárman voltak, előfordult olyan, hogy Kira-Kevin otthon maradt míg mi bevásároltunk a szomszéd városban. Mert egyszerűen nem akartak jönni, inkább a számítógépet választották. Szabolcs viszont nagyon anyás volt, őt nem hagytuk otthon a nagyokra. Akkor még. Most ilyen helyzetben azért viszem magammal őt, mert ő a gyenge láncszem, azaz a legaktívabb-élénkebb gyerekem, akire nehéz felügyelni. Itt pedig arról az eseti helyzetről van szó, hogy a 3 km-re lévő szomszéd faluba megyünk kocsival bevásárolni, és véletlen sem fér el ennyi gyerek. Akkor marad mindenki, de a Kira-kiborító ördögöt magammal viszem.


Ilyen az élet net nélkül, megint jegyzettömbre írom a  bejegyzést, de figyelni fogok a betűszínre :))


Végül egyébként kocsival mentünk (buszpénz könyvelési hiba miatt, mert kevesebbet mondtak, nálam az a kevesebb készpénz volt, a kártyát meg nem fogadja el a Volán), bevásároltunk, és már van net :))
Jó fárasztó nap volt, és mindjárt érkeznek az ovisok, meg Kevin is várható.

1 megjegyzés :

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...