2012. március 21., szerda

Hogy teszel igazságot egy 2, egy 4 és egy 6 éves közt, hogy melyiknél legyen az adott játék? Mindenből nem lehet hármat sem venni, nemhogy ötöt. Bár ez azért nem ennyire sarkos, mert játékból Kirának és Kevinnek már mások az igényei.
Tegnap Kevin talált egy működő elemlámpát, ami ugyan nem gyerekjáték (a polcomon találta), de Szili idő előtt meglátta, és kikönyörögte, hogy pár percre, csak megnézni.
Persze maradt nála.
Persze arról kellett esti mesélni.
Persze a párna alatt maradt, hogy ha kell éjjel pisilni, azzal fog világítani.
Bár a mesébe már beleszőttem, hogy nem lesz szükség rá.
Mert nem szokott éjjel kimenni, akkor csak emiatt ne hívjuk be :)
Most vitáztak, hogy kinél volt csak egy percig, és kivételesen Szabolcs győzött, mert a két kicsi elkezdett mással játszani amíg Ő nálam könyörgött még 5 percért.

De tegnap pakoltam el a téli cuccok végét, és a fiókokból szedegettem ki az extra vastag zoknikat és odakerült sálakat. A két kisebb fiúnak igazi kincsestár a fiókja.
Szilinek csak pár keksz és műszaki katalógus-oldal van elrejtve, de Szabolcsnál!
Ott van a teljes felfedező kollekció.
Olyanok mint: iránytű (igazi katonai), távcső (egyszerű gagyi játék), kard markolat (az apja készítette), valami kötél, jojóból több is, Sportacus ruha, kézzel rajzolt kincses térkép.
Van ám neki saját, beépített laptopja is.
Ha olyat kérdez ami tudományos, a választ mindig oda felírja.
Azaz előveszi a kezét, és a másikkal írja az infót.
Legutóbb a csillagok nap mivoltáról meséltem, meg a különböző naprendszerekről.

Anno már Szilinek is mindig a füléhez vittem a talpát, és azt mondtam telefonáljon :)
Jó ez arra, hogy ne merevedjen el a kezdeti babahajlékonyság.
Egyszer olvastam olyat is, hogy Afrikában azt csinálják a babákkal, hogy rendszeresen fejjel lefelé tartják őket kis ideig, hogy az egyensúlyérzékük fejlettebb legyen.
Addigra már a második gyerekemmel csináltam ezt rendszeresen, és dobáltam is, hogy félős se legyen.

Azóta persze rájöttem, hogy a félősség lehet teljesen ösztönös is.
Szili ugyanis ilyen ösztönös magasság iszonnyal bír.
Azt már elviseli, hogy az ágyra dobom, de dobálva lenni nem szeret. Holott vele is csináltam, és akkoriban még nem félt. Semmi olyan élmény nem történt vele, csak úgy kialakult.

Visszatérve a telefonálós lábakra.
Lívia már gombokat is nyomkod rajta, majd úgy teszi a füléhez.
Szépen belehallózik, és leteszi.
Ha valami nem kell neki (étel-ital), akkor odaadja, és mondja: "Vau". Azaz adjam a kutyának.
Ez onnan ered, hogy mikor Szilinek valami nyűgje van a reggeli tejjel: hideg, meleg, még fogjam stb., akkor azt mondom, hogy viszem a kutyának.
A másik a "Nyau".
Azaz ha eltűnik valami, akkor az "nyau": elvitte a cica.
Tegnap pedig a tejesnél élénk "múzással" kérte, hogy nézzük meg a bocikát.
Olyan édes, mint egy kiskutya.
Mármint a tehénke. Aki bika mellesleg.
A szomszéd nénivel pedig lebeszéltem, hogy Krisz nyúlketrec gyártása után veszünk egy terhes nőstény nyuszit. Akkor még pont 8 hete lesz ketrec-utánpótlást csinálni, hogy idővel el lehessen különíteni őket nemek szerint.

Még pár kép:
napfény fotó

napfény-lány

határozott léptek

lufi-pofi
Reggeli párbeszéd, Kirával:
- Adsz akkor egy ötszázast a kirándulásra?
- Persze, tegnap még 300-ról volt szó, de adok.
. De kell egy százas is liftre (a Várba mennek).
- Az még mindig csak 400 drágám.
- Jó de múltkor is kevés volt a 300.
Kaját kapnak amúgy, itthonról innivalót is visz, szóval annyi pénzt kap, amennyi apró van :)

5 megjegyzés :

  1. Annyira szeretem az írásaid, mintha ott lennék, vagy itt nálunk történne!:-) Jó olvasni a gyerekekről mindig, Kira ötszázas sztorija, nálunk is mindig így zajlik.:-) És irigy-irigy, én még csak gondolatban pakolom a téli ruhákat. Bár a tél kabátok egyik fele már kimosódott.:-)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó ez a lábtelefon-dolog :)

    VálaszTörlés
  3. No én nem mosom ki, csak mikor előszedem. Bár ha látványosan koszos lenne, akkor biztos kimosnám. De úgyis állott szaga lesz zsákban-ergo ki kell majd mosni. Nem fárasztom magam most is ezzel. Épp elég az előszedetteket.

    Anyus, a kéz-laptop nem is? :)

    VálaszTörlés
  4. Szeretem ezeket az egyszerű és nagyszerű ötleteket, jókedvre derülök, ahogy elképzelem a megtörtént eseteket, akár azt, hogy kihúzod a fiókot, és leltározhatod a kincseket... :))
    Brigi

    VálaszTörlés
  5. Mikor a kezembe nyomnak valamit, hogy vigyázzak rá, én mondom, vigyék a fiókba.
    Már Lívitől is botokat szedek ki, meg apró kincseket. Mert a sajátját kinyitni nem tudja, csak a kihúzó lyukon bedobni :)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...