2012. március 3., szombat

Jelentés a diliházból, Pitypalatty asszony tollából

Móni elkezdte a "Napi Szabóné" cikksorozatot, ami nagyon tetszik. Szerintem mindenki ismeri a blogját, én ma ennek tükrében írtam fejben a bejegyzést.

A mi Szabónénk, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk Pitypalatty asszonynak, már reggel tudta,hogy sok dolga lészen, így korán kezdte a konyhai tevékenységet. Mára amúgy is eggyel több gyereke volt, kapott egy vendéget is. Belefért a normál napirendben, nem számított hogy öt vagy hat gyerekre kell felügyelni. A vendég kislány ráadásul már hat éves volt, így nagyon nem kellett rá vigyázni.

Reggelire mákos gubát tervezett, a tegnap vett kifliből, illetve a reggeli friss tehéntejből készítve. Míg a tej megérkezett, édesanyja szendvicsekkel csitította le a gyereksereg kezdődő éhségét, majd elkészült az a mákos guba is. Mikor mindenki evett,  Pitypalatty asszony ismét rendbe szedte a konyhát, ügyelve az asztal tisztaságára, hisz a mai pizzát illetve lebbencs tésztát is itt fogja elkészíteni.

Elsőnek a levesbe való tésztát gyúrta és nyújtotta, mert annak kicsit száradni kell. Ezzel röpke fél óra alatt végzett. Közben kisebb perpatvarok adódtak a gyerekek közt, ezeket is el kellett simítani. Közben persze a pizzához az élesztőt odarakta egy tálban, némi öregtésztával és vízzel. Öregtésztát mindig hagyott a kenyérgyúró tál aljában, jó volt az másnapra, de akár két-három nap múlva is. Így kevesebb élesztő kell a kenyérhez, és  Pitypalatty asszony szeretett spórolni minden apróságon.

Míg a fent említett pizzatészta már meggyúrva kelt, addig készítette elő a feltétet, a pizzára valót. Azaz összeaprította a füstölt sonkát, az ananászt, lereszelte a sajtot, és előszedte a fekete olajbogyót. Amiről már tudta, hogy nyersen rosszabb a rossznál, de pizzára vagy néha kenyérbe sütve nagyon finom. Most az egyik fia kedvéért vette, aki nagyon szerette volna megkóstolni.  Pitypalatty asszony pedig szeretett lehetőségeihez mérten a gyerekek kedvére tenni.

Mindeközben, míg ezeket végezte, a ki és be futkosó gyerekek cipőt papucsra cserélésére is ügyelt, hogy ne hordják be a sarat. Kiszolgálta az egyéni igényeket, mint alma félbevágása, gyors szendvics, innivaló,  pelenkacsere. A szobai sparheltet begyújtotta, mert azt tervezte, ott főzi meg a levest, és mára egy mosószappan készítése is tervben volt. Ezt ugyan még nem fixálta le magában, mert úgy érezte, nem lesz rá ideje, energiája.

Munka közben a nagyobb gyerekeket bevonta a feladatok egy részébe. Persze fennakadások voltak, hisz a kért porszívózás csúszott vagy két órát, de azért csak kész lett. Pitypalatty asszony nem érezte magát jó háziasszonynak, hisz például port csak akkor törölt ha erre késztetése támadt, nem volt ez napi, sem heti rendbe iktatva, de azért időnként elvégezte, a wc-t ezzel szemben kétnaponta kipucolta.

A jó háziasszonyoknak szerinte mindig ragyogott a lakása, az övé pedig ritkán volt ebben az állapotban. Hisz mire a végére ért, kezdhette elölről. Ha sok dolga volt, akkor mérlegelt, és a kevésbé fontosnak tartott munkát el sem kezdte. Mivel a gyerekeknek is kell szabadidő és szabad foglalkozás, rájuk sem terhelhetett mindent, amire ő nem ért rá, a férje pedig munkába járt. Ami mellett Pitypalatty úr azért meglehetősen sokat segített, kint is bent is, de ritkán volt itthon.

Az ebéd ebben a háztartásban nem délre, hanem egy órával utána készült el, de elkészült. A gyerekek szívesen ették a lebbencslevest, kivéve a kisebbek, akik mire asztalhoz értek,  a nagyok már a pizzánál tartottak, így ők is azt óhajtottak. Pitypalatty asszony próbálkozott a levessel, de a kicsik határozottan elutasították. Így ők pizzát ettek. Pitypalatty asszony nem problémázott ezen, mert tudta, a pizza hamar el fog fogyni, és akkor majd lecsúszik az a leves is.

Közben már a desszertet tervezte, mára banános-csokis táskát készített, fánk tésztából. Mikor azt elkezdte összegyúrni, a mosószappan már egy órája főtt. Úgy döntött megcsinálja, hisz nem nagy fáradtság, csak oda kell rakni, néha megkeverni, ránézni.

Az édesség elkészítésében segítségére volt az egyik fia, aki szívesen rakosgatta a csoki és banán darabokat, majd kente tojással a sütemény-háromszögeket. Ezt a segítséget Pitypalatty asszony nagyra értékelte, mert közben tudott más dolgokat csinálni. Szappant kevergetni, előkészíteni a fiókot, amibe önteni fogja, a kályhába fát pakolni, a többi gyerekre ránézni, és a férje által végzett munkákat megnézni, esetleg megbeszélni. És visszatérve, nem egy rossz dolog az sem, ha a gyerekek - nemüktől függetlenül - biztos kézzel  kezelik a konyhai részmunkákat. Mert Pitypalatty asszony tudta, hogy részből lesz az egész, és játszva, jókedvvel, könnyebben tanulnak a gyerekek. Nem szabad elküldeni őket, ha segíteni akarnak, akkor sem, ha nagyobb a munkájukban a koszolás, többet kell takarítani ha segítenek.

Már sült az édesség, mikor kifogyott a gázpalackból a gáz, de pillanatok alatt kicserélte, hisz volt már gyakorlata bőven. Közben eszébe jutott, hogy Pitypalatty úr másnap munkába megy, és kenyeret is kellene sütni. Nosza akkor még összedobott egy kenyértésztát is, hogy a sütőből kikerülő csokis-banános táska helyére be is lehessen tolni a gyorsan megkelt kenyeret. Ekkor már eléggé fáradt volt ez a tevékeny asszony, mivel már délután 4 óra felé járt az idő, ő pedig két órával ezelőtt ült le utoljára 10 percre, előtte pedig reggel 7-kor. Tudta ugyan, hogy egy jó háziasszony nem fáradna el ennyi kis munkától, hisz a takarítást is a gyerekek végezték, a mosogatást pedig édesanyja, de mint mondtam, nem tartotta magát jó háziasszonynak.
Így ő délután 4-kor még betolta a kenyeret a sütőbe, begyújtott a középső szobában, majd leült egy csésze teával, pihenni.

Illetve csak leült volna, mert még az is eszébe jutott, hogy a kutyák is éhesek lehetnek, ezért elkészítette az ételüket. Mikor az etetéssel végzett, látta, hogy nagyon nagy a konyhában a kosz, a napi többszöri söprés ellenére is. Hiába, nagy volt kint a sár. Így még gyorsan fel is mosott, ne maradjon az a nagy kosz. Nem mintha vendéget várt volna, de valahogy jobbnak tűnt élet egy tiszta padlójú házban.

Végre leülhetett, volt még majdnem egy órája a gyerekek fürdetéséig, azalatt pihenhet kicsit.

5 megjegyzés :

  1. Hidd el nekem sokkal szimpatikusabb, mint a napi Szabóné:))) Hiába na, 3 gyerekkel sincs soha tökéletes rend, tisztaság:)

    VálaszTörlés
  2. Nekem is nagyon szimpatikus Pitypalatty asszony! :)Jó sűrű napja volt de derekasan helytállt!:) Szívesen olvasnék róla máskor is!:)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, majd még írok róla :)

    VálaszTörlés
  4. Hát igen, inkább legyen Pitypalatty, mint AZ a Szabóné:))

    VálaszTörlés
  5. Jó az a Szabóné is! Annak aki csak részben ismeri az 50-es éveket, meg ami még régebben volt, ő szinte egy űrlény :)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...