2012. március 19., hétfő

Reloaded: Pitypalatty asszony és a bevásárlás

A szép tavaszi napon a Pitypalatty család egy része kisbevásárlásra készült. Már ha létezik ilyen egy 5 gyerekes családban...
Pitypalatty asszony, Pitypalatty úr, a legkisebb Pitypalatty és az autóvezető Barátnő, akit szemészet után helyettesíteni kellett a vezetőülésben Pitypalatty asszonynak.

Pitypalatty asszony a szokott módon készült fel a közeli nagyobb városba tervezett kiruccanásra.
Hányós vödröt vitt a kisleánynak, uzsonnát, innivalót szintén, de pelenkát nem. Vissza nem fordulhattak, így sűrűn imádkozott, ne legyen semmi sűrű anyag a gyermeken lévő pelenkában. Venni most nem tervezett ilyesmit.
Természetesen ha muszáj lett volna, akkor vásárolt volna, mert a jó háziasszony és családanya legfőbb ismérve az a fajta rutin, hogy kapásból reagál a hirtelen fellépő problémákra, de a lényegtelen dolgokat figyelmen kívül hagyja.

Hamar túl estek az orvosi rendelős dolgon, és mentek vásárolgatni. Ideje is volt, mert a rendelőben egy várakozó idős hölgy azt firtatta, beteg-e a kisleány. Mintha egy rendelőbe csak betegként mehetne valaki. Vagy a kétéves forma lányka értené, mi az a beteg. Pitypalatty asszony értette, hogy a hölgy csak reagálni akart a kedves és szép kisleány létére, de akkor is zavarta ez a fajta negatív megnyilvánulás. Főleg hogy a hölgy második kérdésként már azt kérdezte, miért nem beszél a lányka. Kedve lett volna azt mondani, hogy csak értelmes kérdésekre felel, de persze nem mondott semmit. Egy rutinos és öntudatos ember tudja mikor kell hallgatni.

Főleg élelmiszert vettek, de a legkisebb kapott két apró játékot is. Pitypalatty asszony kinézte azokat a játékokat is, amiket majd a következő alkalommal óhajtott megvenni, Húsvéti nyuszi címen. Az ilyenkor kapható rossz minőségű édességekről ugyanis megvolt a véleménye. A jó minőségűek árából pedig inkább játékot vett a gyerekeknek. A legkisebb leány babakocsit fog kapni, a legkisebb fiú egy motort, ami még nagyobb mint a mostani, a középső fiú és a nagy fiú egy-egy focilabdát, a nagylánynak pedig semmit nem talált, de gondolta majd legközelebb szétnéz a könyveknél.
Hamar végeztek, nem kellett sok minden.
A pénztárnál Pitypalatty asszony elgondolkodott, vajon minek alapján határozzák meg, hogy egy vevő csak 15 darab zsemlét vehet. Az ő 5 gyereke ezt a mennyiséget körülbelül fél óra alatt tüntette el. Zsemléből minimum százat vásárolt, miután a szomszéd idős házaspárnak is vitt húszat. Igaz, a Pitypalatty család házi sütésű kenyeret fogyaszt, de havonta kétszer vettek zsemlét is. Jó volt kiegészítésnek, és nem terhelte meg a család pénztárcáját.
A pénztáros megoldotta, bizonyára mindennapos eset volt a többlet vásárlás.

Több helyen is jártak, ezek egymás szomszédságában találhatóak, de mégis fárasztó volt a körút.
Gyermeket ki-be pakolni az autóban, minden alkalommal elviselni a hátrugdosós hisztit, mert be lett kötve, elég kimerítő volt. Szerencsére a kicsi elaludt hazafelé, és otthon is folytatta ezt a tevékenységet.
Természetesen pelenka csere után, mert Pitypalatty asszony nem fektette le a gyermekeit pelenka csere vagy mosdó látogatásra való buzdítás nélkül.
Kifejezetten erre voltak betanítva a gyerekek, hogy fürdés előtt, illetve fogmosás után kötelező a wc használat.
Már a legkisebb is mászott a bilire fürdés előtt, a pelenka levétele után.

Hazaérve a családfő a saját kedvencét, a sonkás tésztát főzte meg, amit jelen esetben füstölt csülökből készített. Ő is takarékos ember volt, a hús főző levében főzte a tésztát, majd a tészta főzés végeztével ebben a vízben melegítette a kutyáknak szánt eledelt. Pitypalatty asszony eközben palántákat vetett tejfölös dobozokba, amiket később a kertbe szándékoztak kiültetni.
Így telt a nap, tevékenyen és fárasztóan, mint mindig.
Mire az étel elkészült, már elkezdtek hazaszállingózni a gyerekek is, így hamar együtt lett az egész család.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...