2012. április 7., szombat

Bla-bla

Kevin ismét bizonyított tegnap. Ő az eltűnő gyerekem. Aki sosem tűnik el, csak épp másképp siet mint a többi ember. A boltba tartó úton minden kavicsot, növényt, állatot megcsodál, közben gondolkodik, ötletel, vagy egyszerűen nem figyel, kikapcsolódik és nem érdekli az idő.

Elküldtük a zöldségeshez. Majd 1 óra múlva hívom a 15 percre lévő boltot, volt-e ott egyáltalán. Igen, volt. Jó, ez oké. Akkor hol van?? Kérdem anyám, és Kevin ebben a pillanatban belép.

Ez mindig így van. Ha elindulunk keresni, előkerül. Olyan ördög-falra festősen.
Persze van ám telefonja, de nem feltétlen van mindig feltöltve. És a töltő is a család eltűnő-tárgyainak részét képezi. Vajon érthető, a kétezresnél nagyobb pénzt nem szívesen bízok rá??

Azt is sokadszor játssza el, hogy megjegyzi amit felírok, és mást hoz. Itthon persze esküszik, hogy mindent jól csinált, de felhívom a boltos csajt, hogy akkor a az nincs, akkor valami más afféle van-e. Ő pedig közli, az első is van, csak a gyerek elhagyta a papírt. Pedig dehogy hagyta, csak megjegyezte és kidobta. Imádom, hogy próbálkozik. Mert a jó memória fontos. És jó, hogy hisz magában. Tényleg jó. Egyébként talán neki sem állna ilyen saját elképzelésű és kivitelezésű madáretetőnek, amit készítettek.

A két kicsi eláztatta a klaviatúrám.
Nem bele, csak alá borította valamelyik a vizet. Szóval nem totálkár, csak pár gomb nem működik. Tudjátok hányszor kell leírni egy szövegben a "g"-t, "h"-t és hányszor nyomna az ember backspace-t?? Hát még ha delete sincs! Ma kapok másikat, szóval meg van oldva :)  Szilikont nem szeretnék. A férjemnek az van, most míg itthon volt azt használtam. De komolyan rosszabb, mint néha kipótolni a szöveget a képernyő billentyűzettel.

Tegnap boszorkány-múzeumban volt a lányom Katival, de persze elengedték, nem tartották bent mint kiállítási tárgyat... Előtte Vácon volt velem busszal, ahol piacoztunk, mivel Húsvét előtt mindig olcsóbb lesz a házi sonka is. 1600-ért angol szalonna a termelőtől, adalékmentesen, szerintem szuper. Bár normál áron 2200-ért sem sok, ha épp erre vágyik az ember. Múltkor nézegettem a tecsóban valami akciós extra szuper-füstölésű sonkadarabot, amit úgy dobtam el mintha fertőző lenne, mikor megláttam, hogy a 10 dekás darabka 600 forint.

És tegnap találkoztam az emberi hülyeség újabb gyöngyszemével. Fél év körüli fiúcska anyja magyarázza a buszon a szembe ülőnek, hogy a bébi neve: XY Benett Egyed...

Ezzel köszönök most el, és kívánok Kellemes Húsvétot meg mindent.
Aki kíváncsi a Húsvéti csigákra itt megnézheti.

Kiegészítés Kevin-elvarázsoltsághoz:
Hazajön, ott ül a közben Kirát hazahozó Kati. Aki elmesélte, hogy valami bottal hadonászott Kevin a patak környékén. Kérdem a gyereket:
- Mi tartott ennyi ideig?
- Jöttem egyből!
- Akkor ki botozott a pataknál?
- Honnan tudod?
- Láttam a nagy égi képernyőn. Amúgy pedig Kati ott ment el melletted.

3 megjegyzés :

  1. Még jó,hogy mindig előkerül Kevin! :)
    Nektek is Kellemes Húsvétot!! :)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...