2012. április 15., vasárnap

Hollós-gyerekes-erdei

Nagyon semmittevős nap volt, így tarackoztunk kicsit a két naggyal. Teljesen megőrültek a munkától, folyt belőlük a hülyeség és persze végig dobálták egymást földdel.

Közben elrepült felettünk egy holló, 10 méter magasan, élmény volt. Mondtam már, hogy az utcánk vége egy rettentően óriási erdős terület kezdete? Persze nem akkora, mint az Amazonasi esőerdő, de jó pár hektár. A telefonom google térképén jó hosszan lapozgathatok, mire lakott területet találok mellette :) Lényeg, hogy sok holló él erre, szemben a házzal az erdőben. Nyáron késő délután megfigyelhető, mikor "hazajönnek" a napi túrájukról.

Múlt héten pedig szintén nagy élményben volt részem. Délelőtt mentem a boltba, de holló hangot hallva felnéztem. Láttam is négy madarat, akik közül kettő repülni tanult, kettő pedig "vezette" őket. Látható, hogy a tanulók sokkal bizonytalanabbul szállnak, mint a profik, akik érdekes hangokkal biztatják őket. Elment a négy holló, majd felbukkant egy egész nagy csapat, kábé még tíz példány. És az igazi élmény: láttam, ahogy az egyik, repülés közben pördül egyet: addig a hasa lefelé nézett, majd egy hirtelen fordulás, és egy pillanatra a háta volt lefelé. Tényleg egy pár másodperc volt az egész, visszaállt rendes pózba, és el is tűntek.
Képforrás:vasutag
A kertművelési gyakorlat után gondoltam kilógok az erdőszélre kicsit. De a három fiú észrevett, és jöttek. Így erdőztünk egyet.
gólyahír a patakparton
bujkáló ördög
A két nagyobb fiú másfelé ment, ők az árkot választották, de én Szilivel az úton mentem. Nemsoká csatlakoztak, és Szabolcs szinte azonnal egy jó nagy taplógombával lett gazdagabb. Itt még úgy gondoltam, megyünk is haza, mert lóg az eső lába. De a fiúk kérésének eleget téve, inkább túráztunk egyet.
Keresni kellett még taplót, mert Kevin is vágyott rá. Ki gondolta, hogy ilyen erősen rá van nőve a fára?? Ugyanis amit egy letört nagy ágon találtunk, leszedhetetlen volt.

virágzó bükk
 Találtak egy mélyedést, amire Szili mondta, hogy az a sárkány gödre. Mert az erdőben a sárkány lakik, az ő hangját halljuk (csak kuvik és visítmadár volt)
sárkánygödör

valaki lakhelye
Mentünk tovább, majd egy helyen Szabolcs és Kevin lement a mélyedésbe. Ott folyik a kis patak. Azaz tévedtem, mert ezen a részen már nem. Ott csak az árok van. Fenéken araszolva lement Szili is, majd akkor már én sem maradtam fent. Nem sokat gondolkodtam, pedig fehér nadrág volt rajtam. Hiába, nem ide készültem :))
csúszás
én is csúsztam
Odalent is jó volt, láttam a törpék házát, néztem a hegymászó fiaim, majd visszatértem az útra. Tudtátok, hogy telefonnal a kezünkben nehéz négykézláb felmenni a meredek úton? Jól van, most már tudjátok ti is.

a törpék háza
 Innen már hamar hazaértünk... volna. De volt még a szörny-fánál a nagy hangyaboly, ami azért nagy, mert méretes erdei hangyákból áll.
szörny-fa
Néztem kicsit őket, majd megállapítottam: ha hangyabolyt nézel, minden kis szellő a bőrödön olyan érzés lesz, mintha hangyák mászkálnának rajtad. Azt is sikerrel rögzítettem magamban, hogy csak az erdőben nem furcsa a kisfiam ama közlése, miszerint:
- Anya, eltörtem a makkom, de nem baj. Eldobtam. Pedig a makkok királya volt.
Szili a makkok királyával, Szabolcs a taplójával
Eztán jött még a világ legnagyobb traktora:
"Hű milyen nagy!"




Majdnem elfelejtettem: gyerekek mellett úgy kell kocogni, mintha kergetőznénk. Szili egyébként rossz néven venné, ha elszaladnék. De egy "elkaplak", és futunk is :)
ez csak úgy szép
a taplóról
a taplóról 2.

4 megjegyzés :

  1. Tényleg szép ez a fa. Köszi, hogy mutattál magatokról is!

    VálaszTörlés
  2. Hűha, fehér nadrágban csúszni!:-D Bátor vagy!!!:-))))

    De jó lehetett nektek...

    VálaszTörlés
  3. Medora, :)

    Anikó, hát én vagyok az, aki mosószappant és mosógélt gyárt, természetes mosószerekkel kísérletezik, pont én ijedjek meg egy kis folttól? :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na pont ez jutott nekem is eszembe!:-)))

      Törlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...