2012. május 29., kedd

Harkályos

Hetekkel ezelőtt fedeztem fel az egyik félig kidőlt fában a fészket. A hang alapján azt hittem, darázsfészek. Majd egyre inkább változott, néha már valami csipogás is kihallatszott belőle.
Persze Kevin is arra jár haza a suliból, feltűnt neki. Mondta, mentsük meg a pipiket. De sikerült leállítani, hisz ha a madarakat nem etetné az anyjuk, akkor egy nap után már nem csipognának. De a csipogás egyre hangosabb lett, így ki lehetett találni, hogy etetve vannak.
Hogy milyen madár, azt a mai napig nem tudtuk. Ma viszont kiderült, harkályok csiripelnek.
Mikor arra mentem, láttam hogy egy madár (még nem tudtam kicsoda), étellel a szájában várakozik. Közben szűkülő körökben megközelíti a fészket, ami egyébként egy odvas fában van, és pici lyukon át etetnek a szülők. Mert azt is meg tudtam figyelni, hogy mindkét szülő ott köröz, aktívan részt véve a nevelésben.
Elég messze kellett mennem, már a telefonom befogadó képességéhez mérve. De azért a felvétel képének középső részén látszik a madárszülő, ahogy etet.
Háttérzajként elsősorban a kicsik hallhatóak, mellékzörejként kutyaugatás, Lívia-anyázás, Krisz-Lívizés,és a végén a pipik nagyhangon köszönik meg a kaját.

Amúgy elég fárasztó lehet madár-anyának is lenni, mert gyakorlatilag az egész napjuk az etetésről szól. Mikor a teraszon lógó katonai rohambilibe fészkelt a rozsdafarkú, az is egész nap etetett.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...