2012. május 26., szombat

Kirándulás és gyereknap

Aránylag rég írtam (hozzám képest), mert egyszerűen fáradt vagyok mire ideülök. Mikor még gondolatok is vannak a fejemben, akkor még munkám is akad.
Medvefarmon voltunk az ovival a héten, és bizony Krisz nélkül nem tudom hogy csináltam volna végig. Három kisgyerekre figyelni, közben azért a látnivalókat is megtekinteni, fárasztó volt.
Játszóházban kezdtünk, ott voltunk egy órát.
Lívia ugrálóvárazott, majd Szabolcs megmutatta neki, hogy kell felmenni a csúszda részhez. Háromszor végig vezette, majd Lívi onnan kezdve egyedül ment fel, de azt megállás nélkül.
video

Onnan mentünk a medvefarmra, ahol persze a felpörgött gyereksereg elsőnek a csúszdát vette igénybe.


Minket pedig a bejáratnál lévő farm szürke marhái és komondorcsaládja bűvölt el.
No meg a medvék, akik mint jó állatkerti medvékhez illik, kéregetnek. Persze kapnak is, mert a medvefarmon kapható méz, amit a kirakott hosszú fakanalakkal lehet adni a brumiknak. Mi vittünk pár kiló almát, azt tördeltük nekik, azt sem utasították el.


 Láttunk sakálkölyköket egy elkülönített részben, és három kis medvebocsot is.

A medvék nem igazán foglalkoztak a kerítésükbe csimpaszkodó kis praclikkal, hisz azok adják a mézet és almát is.

A farkasok viszont már nem olyan könnyen megvehetőek. Őket etetni sem lehet, de nem hiszem hogy érdekelné őket a méz vagy az alma.
Viszont a kerítésüket sem célszerű megfogni, mert Lívi kapaszkodó kezeire rögtön hárman mozdultak meg, és álltak oda a kerítéshez. Kissé fenyegetőek voltak, no nem morogtak, csak ott álltak, és az látszott rajtuk, hogy jobb ha nem engedem a gyereknek a kerítésfogást.

A varjak még mindig csapatostól röpködnek a farmon, valamiféle szimbiózisban élve a medvékkel. Gondolom a medvék és farkasok széthagyott tápláléka miatt szaporodnak el ennyire. A környező erdők is varjúkárogástól hangosak. Azt hiszem ez az erdő nappal is félelmetesebb lehet, mint a miénk éjjel. Mert a varjak nem igazán tolerálják a fészkük közelében tartózkodó embert.
Nekem egyébként tetszenek.

A strucc is, mert jópofa állat, bár hátráltam egy lépést a kerítésétől, mert nem sok jóindulat volt  a tekintetében.
Majd leült, és a szemére bőrt húzott. Nagyon érdekes, ahogy alulról felfelé egy fehér hártya kúszik a szemgolyójára.


Innen már kifelé vitt az út, már csak csúszdázás és hintázás volt hátra, majd a végén egy fagyizás. Ahol megtudtuk, hogy a fagyihoz külön kérhető ostyarúd, az szívószál (Szili-duma).


Az ovis gyereknap pár nappal később volt, nagyon nagy dolgok nem voltak, volt egy mentőautó, amit megvizsgálhattak az érdeklődők, kézműves dolgok, és persze az ugráló. Ahonnan Lívia le sem jött. Pedig külön csoportokban mehettek a gyerekek, de ő állandó volt.
Ennyi volt a hét, bár hétvégi pihenésről szó nincs :)

De mindenkinek kellemes hétvégét!

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...