2012. július 11., szerda

Kígyók, békák, pókocskák

Van az egyik pók, egy mezei akármilyen pók, a bejárati lépcső melletti ablakban. Egy dongó szállt a jól megszerkesztett hálójába, majdnem elvitte a súlyával. De a pókháló megfogta, a pók megette.
ugyan árnyékos, de ott a dongó is :)

Vagy a másik, egy jókora kaszáspók, aki a fürdő sarkában lakik, és akinek a lányom dobál leütött legyeket. Őt tegnap lestük, miként szívja ki az áldozat testnedveit. Érdekes volt.

Éppoly érdekes, mint befeküdni a medence egy pontjára, ahol a lavórban isznak kint a darazsak. A fejünket a lavórnak háttal lefektetjük a medence szélére, majd jókat kacagunk a nagy repülő forgalmat lebonyolító sereg láttán. Olyanok, mint egy nagy nemzetközi reptéren a repülőgépek.
ez az a nézet, de persze a rovarok nem látszanak

szép felhő a naplementében

Az ölyvről nem jó híreket kaptunk. Az állatorvosi vizsgálat után kiderült, valami nem beazonosítható lábsérülése van, nem engedhetik vissza a természetbe. Így a Bükki Nemzeti parkban marad. Ahol azért jó dolga lesz, de ő egy fiatal ölyv, és így talán sosem élhet szabadon.

Tegnap Szili megkérdezte, emlékszem-e arra a pókra, amelyik OTT volt, és mutatta a helyet. Tavaly nyáron volt, ebben a bejegyzésben írtam róla.
Én emlékeztem, de hogy ő is, az volt meglepő. Nem mintha nem lenne okos, csak mégis három éves volt, és ő olyan, mintha épp ott sem lenne. beszélünk hozzá, és ha nem valami szerkezetről van szó, akkor általában a semmibe réved a tekintete.

Ma velem volt Vácon, ami nagyon érdekes volt.
Voltak mindenfelé gépek, kapaszkodók, leszállásjelzők, faxok, nyomtatók, fénymásolók, hívószám-jelzők, vízautomata, egyszóval mindenféle szerkezet.
És persze fagyi, meg a játékboltba is elvittem nézelődni.

Kevin pedig cicát akar. Egy kiscicát. Én még ellenkezem, bár emlékszem, anyámnak nem sok beleszólása volt, mi hazavittük, és kész :)
Ez a kiscica pedig elkísért ma reggel minket a buszmegállóig. Szili szerint mutatta az utat.

Nálatok is megjelennek néha a gyerekek: "unatkozom!" felkiáltással, miközben van medence, vannak játékok, mindenféle lehetőség? Csak épp az nincs, amit hirtelen akar. Tévé, gép, kiscica, bármi.

De mi felnőttek, bezzeg tudunk élni!
Ha unalom lenne, azaz kis pihenés, akkor fánkot lehet sütni. Vagy lángost, miközben a sütőben kenyér sül, hogy teljes legyen az élvezet :D

1 megjegyzés :

  1. Mi sosem unantkozunk felnőttek..:-))
    Tegnap én is mondtam, menjenek már be a medencébe, egy darabig most ugy sem lehet majd...válasz:jó majd később! Kis noszogatás után, jót pancsoltak!:-))

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...