2012. szeptember 15., szombat

Tanul a gyerek...


Szili ül az ölemben, Lívi megöleli, és le akarja emelni. Szili leszáll, persze elesnek, Lívi alulra kerül, beüti a fejét. Sír, vigasztalom. Szili:
- Én nem ütöttem meg magam, mert Lívi volt a pajzsom.

Szabolcs pedig egyedül jön-megy az iskola és a ház között. Hétvégén elküldtem az utca végi szelektív szemeteshez is, vitt egy zacskó műanyagot. Utána pedig kérdezgette, van-e még valami neki való, elmenős munka :)

Lívia nagyon nagy arc.
Simán megjátssza  magát, ha az érdeke úgy kívánja.
Két hete, előkertben jártunk együtt.
Adtam volna neki pár szál pitypangot, vigye be a nyúlnak. Ő mutogat a lábára, hogy "au", azaz fáj. Ekkor még megettem, mondom szegény lábad, majd megpuszilom.
Majd tegnap, anyám megkéri valami hasonló óriási feladatra, ő pedig elkezdi lapozgatni a kis ujjait, keres valami sebet. Persze talált is, valami több napos bibikét, amire mutogat, hogy "au". Így vonja ki magát a "munka" alól, mi pedig sírunk a röhögéstől.

Szili hasonló, csak beszédben.
Óvodába haladunk, közben beszélgetünk. Szili:
- Én irányítom az egész világot. Magamat is.
Majd óvodai öltözés. Kéri, cseréljem le a cipőjét.
- Nem vagyok szolga, te is meg tudod tenni.
- De a Kira mindig lecseréli.
- Igen, mert siet a suliba. Én nem sietek sehová, megvárlak.
Különben is, te irányítod a világot, és magadat is, akkor ebbe a cipőcsere is belefér.
- De azt elfelejtettem mondani, hogy téged is én irányítalak...

Kevin is érdekesen működik. Ha munka van, azaz ő mosogatna anyámmal, mindig éhes, fáj a feje, szédül, vécézni kell, szóval minden. Szerencsére nem kell neki gyakran, így nem fog végleg belebetegedni a sok munkába.




Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...