2012. október 18., csütörtök

Vissza az életbe

Jó rég nem írtam, pedig azért pár percet tudtam volna szakítani rá, de beteg is voltam, és rengeteg melóm volt. Igaz, a betegség a meló végére kapott el, tegnap óta vagyok jól. Csak egy szimpla torokfájás kapott el, semmi komplikált.
De mire géphez rogytam délutánonként, egy normális gondolat nem maradt a fejemben.

Kutyaügyben semmi különös nincs, igaz egyszer Borisz elszökött másfél napra. Az egész lánc-szerkezetét elhagyta valahol, csak a nyakában lévővel jött haza. De annyira örültünk neki, hisz ha kaja időre nincs otthon az már aggasztó egy labradornál.

Szabolcsot kissé kikészíti a suli, ezt a legyengült szervezetéből gondolom. Hisz nálunk senki nem herpeszes, rajta pedig kijött most. Így ő is szabadságon van.

Lívia kezdi 10 nap múlva az ovit, én pedig a "szabadságot".
Megkaptam a kérdést, mit is fogok csinálni?
Először is rendet itthon, mert van bőven mit pakolni, eldugott helyeket takarítani. Még a konyhabútor átszerelés is hátravan, hogy beférjen oda egy kályha, és a szappanjaim is erősen meg vannak fogyatkozva. Emellett olvasás (tanulás) tervem is van, és még növényeket is szeretnék begyűjteni télire. Valami tornafélét sem ártana beiktatni a napirendbe, és legalább fél óra relaxálást.


Kevint szép lassan rávezetem, hogy tanulni, felkészülni jó dolog, hogy az angol leckét mindig szótárazással kezdjük, hogy a szavak megtanulása alapfeltétele a leckeírásnak. Történt az, hogy már hétfőn tudta, ma dolgozat lesz történelemből, és megvolt az is, miből kell felkészülni. Erősen tiltakozott, mikor mondtam, akkor nosza: el lehet olvasni az anyagokat, meg lehet írni előre azt a két darab pársoros esszét, hogy át tudjuk beszélni.

Olyan erősen tiltakozott, hogy aznap már nem is csinálta meg. Másnap hajlandó volt átnézni az anyag első felét, az esszéket tegnap írta meg és javítgattuk ki a mondandóját. Ma megvolt a dolgozat, aminek ugyan az eredménye még nem ismert, de azt mondta, jó volt, hogy mindent tudott, könnyű volt, satöbbi. Kérdeztem, jó volt-e felkészültnek lenni? A válasz igen.

Szabolcsot pedig megtanítottam a szavakban szereplő betűk számának legegyszerűbb megszámolására, illetve az adott betű elhelyezkedésének kinyomozására. Már egyedül is megy neki, ami szintén siker. Szóval én nem vagyok egy tanító típus, nem nagyon van türelmem, de ez a "csináld együtt a gyerekkel" módszer itt is működik. Szabolcs ráadásul pillanatok alatt megtanul mindent, a matek is játszva megy neki, végig bohóckodja a leckeírást, de hibátlan.
Csak mikor elfárad, akkor kezelhetetlen.
Akkor semmi nem megy neki, akkor csak időt húz.

Szóval az, hogy kikészíti a suli, inkább a leterheléstől van, attól hogy fáradt. És a nagyobb gyerekek piszkálódásától, hisz ez az ovi puha védőburka után már dzsungel a javából. Itt már vadállatok vannak, akik mindig oda-odakapnak.

Szilike továbbra is szétszed mindent amit ér, és a nagy ártatlan szemeivel megvesz mindenkit.

A végére megint pár babaképet adok:
Baba vásárol

jó kis napos kép

kökényezés

ez is szép napos
 És egy reggeli csoportos mesenézés

5 megjegyzés :

  1. Már úgy vártam, hogy írjál.Minden nap bekukkantottam, hátha... Nagyon szeretem az írásaidat.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, már bánom, hogy eltűntem :)

    VálaszTörlés
  3. Köszi a kedves képeket! Milyen elragadóan szőke!

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...