2012. november 6., kedd

Ovi után hazafelé...

... az erdőn át visz az út.
Az idő gyönyörű, szedek kökényt. Nincs nálam semmi, de van jó nagy zsebem, annyi elég lesz.
Sütök ma kökényes piskótát.
Állítólag ha november vége előtt megérik, akkor kemény tél lesz.
De szerintem mindig kemény a tél, csak az nem mindegy mennyi ideig és mikor. Augusztusban fura lenne.
De télen hideg van, ez jellemző erre az éghajlatra.
Nekem már a -5, -10 is kemény, az pedig azért majdnem minden napos decembertől február végéig.

De még nincs hideg, a kicsik még mosolyogva és nem fázva mennek oviba, viccelődnek, olvassák a nyomokat. Líviának minden "róta" (róka), Szili is minden nyomban szarvast meg farkast (?) lát.
még oviba sétálva

Én pedig örömmel fotóztam le ezt a nyomot, hisz épp pár napja láttam képet a borz nyomáról. Nos, ez mindenképp az lesz, alatta vaddisznó lábnyommal:


 

A csipkebokrok nyújtóznak a reggeli, deres napkeltében, minél több napfényt raktároznának el télire. Nehezen adják meg magukat, apró tüskéik és bozontos, kusza ágaik féltve őrzik a csemegéjüket.




A kökény pedig a bokrok ura, a világuk tetején hívogatják a szemlélődőket. Neki nagyobb tüskéi vannak, könnyebb is elkerülni a szúró találkozásokat.


a kökénybokor csúcsán, mintha önálló fa lenne


Másfajta találkozás is történt.
Kóbor kutya a faluban. Itt van már pár hónapja, szelíd, félős fajta. Nemrégiben bőgő szarvasok kergették meg, most ember zargatta meg egy autóból. Jött felém az erdei úton, néha megtorpant, de nem talált veszélyesnek. Leguggoltam hogy ne legyek olyan nagy neki, akkor odajött, óvatosan megszaglászta a kezem. Megsimogattam, megvakartam a füle tövét, hisz ha már befogadni nem tudom, akkor legalább ennyit kapjon valakitől. Egy kósza simogatást, és pár jó szót.
Mondtam neki:
- Találj jó gazdit, keress, ne add fel. Valahol rád is vár valaki.
Ő nézett okosan, és elszaladt a másik irányba.

Itthon nyúlpucolás várt rám, amit összekötöttem a kályha begyújtással. Lili nyuszi ilyenkor szabadon van a szobában, hadd ugráljon míg begyullad a kályha.
Jött Cili a macska.
Eddig félt a nyúltól, de most kicsit ismerkedtek.
No nem sokat, macska úr nem adja könnyen magát.

Lili bizalommal teli, keresi a társaságot



Cili nem találja bizalomgerjesztőnek, pedig a kutyával kijön

a macskáknak odakint úgy látszik biztonságosabb
Kevin ma jókedvűen jött haza, mert kézilabda meccsen győztek. Kevés volt a mosogatnivaló, anyu a mosogatónő nem hitte el. Azt mondta, olyan jó meleg még a víz, szedjünk neki mosatlan edényt, de nem volt.

Ilyen izgalmak vannak errefelé.



3 megjegyzés :

  1. Csak sok,sok ilyen izgalmas nap legyen. Nálunk is hasonlóan telt!!!
    Hogy birod a csendet délelött?

    VálaszTörlés
  2. Jó lehet ilyen közel élni a természethez.
    A macska-nyúl páros meg nagyon tetszett!
    A kóbor kutyán csodálkoztam, hogy nem követett benneteket. Én akárhányszor figyelmet mutatok egy kóbor állatra, kedvesen szólunk hozzá, stb, mindig követ... Hiába mondom neki, hogy sajnos nem tudom hazavinni, csak néznek rám azokkal a hatalmas szemekkel vágyódva...

    VálaszTörlés
  3. Jó a csend, a nyugodt munka :)

    Dominika: tényleg jó :)

    A kutya itt van már egy ideje a faluban, és eléggé kiismerhette az embereket ahhoz, hogy tudja: nem sok esélye van arra, hogy hazavigyék :(

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...