2012. december 8., szombat

meretpégótimázS

A héten voltunk vásárolni, pl. Kevinnek tornacipőt is. Mert a kínai egyszerű cipők kb. annyit érnek, mint a doboz amibe csomagolják őket-bár az még tárolásra alkalmas a későbbiekben. Ugyanis kettő darab tornaórát bírnak ki, majd leválik a talpuk. De ennyit a termékbemutatóról, jöjjön a cím lényege.
Vásárlás előtt SZTK-ban ücsörögtünk, mert ilyen kedvünk volt.
Nem beteg senki, csak röntgenre vártunk, ennél jobban nem kell részleteznem az írásom címének megértéséhez.

Kevin 2 perc várakozás után aktívan unatkozott.
Aktívan, azaz mondogatta: unatkozom.
- Oké fiam, akkor foglald el magad.
- De mivel?
- Menj, vannak ott kifüggesztett papírok, olvasd el a szöveget visszafelé.

Majd pár perc múlva kiszúrt egy feliratot az egyik ajtón, és onnan kezdve mondogatta:
- meretpégótimázs, mozoktanu
Közel két órát töltöttünk ott.
Eleinte még röhögtem, majd annyira már nem.
Kért papírt, és mindent amit mondott leírt és fordítva olvasgatott.
Fejelgette a karom, amit részemről időnként felváltott a könyököm (igen, nyilvánosan "vertem" a gyereket :D), röhögcsélt, egyszóval kissé unatkozott. Megállapítottuk: Szabolcs nagyon hiányzik ide, mert akkor ölhetnék egymást, vagy Szandra, mert ő is egyfolytában beszélne.

A váróhelyiséghez lépcső vezetett.
Mondtam Kevinnek:
- Ugrándozz le és fel a lépcsőkön.
Lement párszor, majd mire visszajött Katit behívták, aki a kabátját otthagyta nekem.
Kevin meglátja a kabátot:
- Hol van Kati?
- Megettem.
Odaül mellém, emelgeti a kabátot, és kiabál:
- Itak! Itak! Tarts ki, megmentelek!

Aki megint megállapította, sajnos a 11 éves sem normális, a fia sem lesz az egy év múlva. Ugyanis mindig Kevint vizslatja: benőtt-e már a feje lágya, mert ez valami jel lesz: már csak egy éve van a fiának a normális állapot eléréséhez.
Innen is megnyugtatlak: még 3-4 év, legalább!

Tegnap volt a suliban ajándék készítő délután. Mikor is a gyerekek a tanárok felügyelete alatt gyertyát öntenek, gipsz hűtőmágnes-alapokat festenek, asztali díszeket, karácsonyfa díszeket, kopogtatókat alkotnak, mindezt fillérekért.

Én, mint SZMK-s is ott voltam, zsíros kenyér és szörp osztogatás volt a feladat.
Ennek összehozása azt eredményezte, hogy Líviát Kati vitte el az oviból, ott aludt délután nála. Mivel előtte Vácon voltam, mikor hazaértem fűtés és egyéb nyalánkságok vártak rám a sulis balhé előtt. Lívi pedig köhög, de nem beteg. Viszont így alvás közben zavarja a többi gyereket, tehát elhoztuk ebéd után.
A lényeg: Kevin ment le Sziliért az oviba (annyira azért megbízható, hogy Szilit rábízzam), de mivel kiolvasta a hetedik Harry Pottert is, útba ejtette Kati-könyvtárat a nyolcadikért. Így Lívia jött vele. És bár Kevin előre megmondta: hazaviszi Szilit és tévéznek, mert nincs kedve a suliba jönni, ennek ellenére felhozta a kicsiket, hogy megkérdezzen valamit tőlem.
Persze a két törpe maradni akart.
Szilike ment Szabolccsal a kreatív alkotóhelyekre, Líviát Kira osztálytársnői ajnározták. Én közben "dolgozhattam", osztogattam a gyerekeknek a kaját-piát.
Szili alkot

az alkotása

Összehoztuk, még élvezetes is volt :)
Bár Lívinek a hazaút maradt meg:
- "Lámpa, nem ég."
A suliudvaron ugyanis csak a hó világított, és a leányka nem volt még sötétben az utcán.


3 megjegyzés :

  1. Legalább 5x elolvastam a címet, de elképzelésem se volt mit akar jelenteni :) Aztán megvilágosodtam!Remek 2 óra lehetett :)
    Azon meg csodálkoztam is volna ha a kicsik kimaradnak az ajándék készítő programból.Tök jó, hogy nálatok van ilyen a suliban.

    VálaszTörlés
  2. Szépet csinált Szili. Jó, hogy Kevin bevitte őket!

    VálaszTörlés
  3. Igen, és milyen jó, hogy bárki mehet :)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...