2013. január 17., csütörtök

A csend és az autodidaktaság dicsérete

Annyira gyorsan megy az idő, mikor nem kéne neki. Piti dologról van szó.
Reggel zargatnak ki az ágyból (5 órakor), de még maradnék pár percet. A gyerek viszont türelmetlen, akkor megyek. Mire kikászálódom, jön Lívia a párnájával, és követeli: üljek le. Ha mindenképp mennem kell tejet, kávét melegíteni, akkor vigyem magammal. Érdekes ám a nyakamban lógó majd' háromévessel ez a művelet.
De nekem a reggeli ébredő rutin része a mosakodás is, hiányozna ha nem végeznék vele. Emiatt Baba nyafog, mert le mertem tenni. Ezért a bilire ültettem, töltse hasznosan a tisztálkodó perceimet. Nyafogva bilizik:
- Én ide nem ül.
- Kénytelen vagy.
- Te nem jó.
Oké, akkor rossz vagyok.
Mire meleg a tej, addigra felenged, megy a fiúk közé az ágyamba. Mert ha apa nincs itthon, akkor a két kisebb fiú velem alszik.
A kávém nyugodt elfogyasztása csak nekem fontos, a gyermekeim nem igazán veszik figyelembe.
Tehát alig várom, hogy kilépjenek a lakásból, hogy melegíthessek még egy kávét, amire ugyan a testem nem vágyik már, csak ÉN.

Mikor a majdnem 3 hetes téli szünet után elkezdődött végre a suli-ovi, akkor anyámmal fél napig tökéletes csendben voltunk. Sem tv, sem rádió, semmi film a gépen.
Egyébként hozzáteszem: nem tudnám másképp elképzelni az életem, hiányozna a nyüzsgés, a pörgés ha nem ez lenne. Elképzelni sem tudom, hogy lehet egyedül, gyerek nélkül élni úgy, hogy nem hiányzik ez a fajta leterheltség. De ez mondjuk az én szemszögem, ugye?

Szóval most marha gyorsan eltelt az a fél óra mással, amit egy sorozatepizód megnézésére szántam, boltba menetel előtt.
De összeraktam egy félig kovászos félig élesztős kenyér kovász-tej-öregtészta részét, a legyártandó ekcémakrém vizes alapját, és összepakoltam a szobám.
Nem mondom, hogy gyakori itt a váratlan vendég (nulla a köbön), de a tegnapi net-szerelő rumlis házba érkezett. Kicsit ciki volt, de hamar túltettem magam rajta, annyira nem fogok rágódni ezen, hisz nem mások esetleges véleménye határoz meg sem engem, sem a napjaim.

Különben is, a barátnőm azt mondta, hogy aki nem ismer azt hiheti, hogy műveletlen vagyok, és csoda hogy Kira ilyen okos. Mármint ezt is hiheti, hogy Kira tanulmányi eredménye egy csoda, mert én nem vagyok túliskolázott.
Milyen gyorsan eljutottunk az alaptól egy tejesen más témához!
Bár nem vagyok genetika függő és hívő, de ez bizony valami ilyesmi. Aki alapból okos, annak teljesen mindegy milyenek a tanulmányi eredményei (mondjuk én már tudom miért hagytam abba 5-6. osztályban a tanulást), a tehetség számít. Az autodidakta tanuláshoz ugyanis nem a jó tanulmányi eredmények kellenek, hanem érdeklődés és felfogó készség.

Én pl. sosem jutnék el oda a (téma: mi más lehetne?!) szappanozásban, mint egy meg nem nevezett ember, aki állítólag vegyipari végzettségű, de tapétaragasztót javasol a szappanba tenni a híveinek (vannak neki!), mert azzal habzósabb lesz. De ő intelligensnek számít, mert van végzettsége.
Én nem szeretnék híveket, sem a véleményemet kikérő kezdőket, mert ez felelősség. Tanácsot adni és recepteket közreadni felelősség. De persze vannak hívek, vannak vélemény kérők, és segítek is. De mindig aggodalommal, hogy biztos ez-e a legjobb annak az embernek. Félnék csípőből osztogatni a baromságokat, csak azért hogy okosnak látszódjam. Inkább azt mondom nem tudom, de utánanézek.

Viszont 8 óra van, mennem kell a dolgom intézni, ennyit a mai okos percekből. Szép napot mindenkinek!

3 megjegyzés :

  1. Neked is szép napot Heni!:-)

    VálaszTörlés
  2. Ma már hatkor indulnunk kellett, mert apa messzire utazott, és el kellett vinnünk a 'szomszéd' városba, hogy felvegye az egyik kollégánk. Egész úton azon gondolkodtam, nektek mennyi idő lehet elkészülni öt gyerekkel, ha együtt akartok menni vhova - mert ezzel az eggyel is negyven perc volt... :) persze nem vagyunk gyakorlottak, mert ritkán csináljuk, és, persze, biztosan lehetne még ésszerűsíteni az időt a gyakorlat alapján. A tapétaragasztó meg gondolom új szerzemény lehet, mert mikor két éve kentem még nem nagyon akart habzani.... mondjuk a szappanjukhoz biztos ragaszkodni fognak...

    VálaszTörlés
  3. 40 perc alatt nekünk is megvan, de olyan Szeleburdi családosan. Amúgy a gyerekek számával növekszik az ilyen alkalmakkor nem fontos, nem szükséges dolgok listája.

    A tapétaragasztó az enyv, ami miatt régen csontokat főztek a szappanba. De manapság minek is, és ki tudja mivel nyerik ki? A legfőbb kérdés: minek bele?

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...