2013. február 14., csütörtök

ELÉG!

Azt hiszem itt a vége a tűrőképességemnek. Legalábbis nagyon besokalltam.
Rohadtul unom, hogy minden kevés amit csinálok, hogy vannak akik csak a hibát keresik, hogy vannak akik tönkreteszik a gyerekem mindennapjait, hogy semmi összetartást nem látok, hogy el van nyomva aki próbál valahogy kitörni és tenni a rossz dolgok ellen, satöbbi.

Konkrétabban?
Napi szinten kábé délután 5 óra, amikor le tudok ülni hosszabban, mikor akár fél óra egybefüggő szabad időm is akad úgy, hogy nem kell kályhához rohangálni, mosógépet vagy hasonló dolgot intézni. De ez nem elég. Mert kevés vagyok, hisz nincs időm reggel oviba vinni a gyerekeket, mert ha viszem őket, akkor a fél délelőttöm el van veszve. Akkor már minden összecsúszik délután is, semmire nincs elég idő. De van aki nem átallja megkérdezni a lányom, hogy "Anyád dolgozik hogy mindig te viszed a kicsiket?"
Ő meg nem vágja le, hogy azt kéne mondani: Igen bameg, dolgozik. Csak otthon. És nulla fizetésért. Hacsak a GYES-t és a családit nem tekintjük fizetésnek.  De ott van a szappanozás, ami ugyan nem túl sok, de némi bevétel. No ebből nem fogunk a Kanári szigeteken nyaralni, de ez egyfajta hitvallás része, amit egyszerűen MUSZÁJ csinálnom. De munkával jár, viszont ha nem lenne, akkor sok alapvető szükségletre nem tellene.

Visszatérve, igen, anyuka dolgozik, és levegőt venni sem mindig van ideje, de nyaggassuk csak még egy kicsit, éreztessük vele, hogy keveset csinál, mert valami mindig kimarad.
Nem mosogatott, mert nem volt ideje, pedig megígérte. Sebaj, rúgjunk egyet bele, ne legyen elég, hogy úgyis rossz a mosógép, holnaptól majd kézzel mos, mert így is túl sokat pihent.

Megjegyzem: ne a saját életéből induljon ki senki, mert nekem nem olyan van.
Ugyan nem érzem úgy, hogy nekem rossz lenne, vagy nem keveslem amim van, de ez itt az enyém. Illetve miénk, de semmit nem kaptunk. Nem örököltünk, nem építettünk drága hitelből palotát, minden olyan amilyen.

Más.
Igyekszem kilőni az életünkből a káros és mérgező dolgokat.
Nos, van aki mindenben hibát talál, hisz van is. De én elfogadom, hogy a helyettesítő dolgok nem olyanok mint a bolti csodák. Nincs öblítő illat a lakásban, nincs felvágott a hűtőben, és nem használok színes wc öblítőket, vagy illatos wc papírt. Nem lakkozom a körmöm, és nincs sminkszettem, és nincs egy árva körömcipőm sem. Aki ezekért le akar nézni, az tegye.
Bizonyára van amit nem csinálok elég jól, mert lehetne jobban is, de nekem ennyire telik. Sajnos nem tudjuk felújítani a házunk, nem cserélünk kaput és kerítést, egyelőre. Mert örülünk, ha ki tudunk normálisan festeni ott is, ahol tavaly kimaradt. De olyan rohadékok vagyunk, hogy 3 kutyánk van, pedig a gyerekeink is épp elegen vannak. Akkora köcsög vagyok, hogy a gyereket meg tudom csinálni, de a havat ellapátolni azt nem (mondja ezt az, aki a kocsmába is motorral jár, mint minden törvénytisztelő állampolgár).

Őszintén szólva vannak dolgok, amiket mélyen leszarok. Például az ilyen emberek léte, véleménye. Mert az ilyenek csak a rosszat veszik észre, megítélnek olyasmi alapján, ami nem a személyiségem. Ami külsőség. Egyrészről rengeteg jót tapasztalok a mindennapok során, látok segítőkész embereket, de rengeteg ellenpéldát is. Tudom, nagyon nehéz mindenkinek, de a megértés hiánya az, ami a legjobban zavar. Mert ha eljön valaki úgymond családlátogatásra, az is csak letudja a kötelező kört, és megy tovább. De fingja nincs arról, mit miért teszünk, hogyan élünk valójában, mert láttak egy öt perces szeletet és kész. Értem én azt is, hogy nincs idő, de ha nincs idő, és nincs pénz, akkor mi az ami van?

Én sok mindent értek, sok mindent megértek, sokféle embert is megértek, át tudom érezni ki miért tesz dolgokat, tudom hogy mindenkit a saját sorsa határoz meg, és nem akarom egyen-kockásítani az embereket. De azt hiszem le kell állítanom magam a nagy megértések terén, mert ha mindenkit megértek, akkor a saját életem nem halad egy lépést sem.
Erre egy egyszerű példa, ami szerintem mindenkivel megesik: bunkó a boltos, a benzinkutas, a doki, akárki. Meg lehet érteni, mert ő is ember, rossz napja van, de azt hiszem a bunkóságtól sem lesz jobb. Attól meg, hogy én megértem, attól nem lesz kedvesebb. De ha inkább megkövetelem, hogy normálisan bánjon velem is, akkor legalább nekem nem lesz rosszabb napom, hisz elsimítottam valamit, nem pedig megértettem és elfogadtam a bunkóságot.
Elnézést a zöld magyarázatért, igyekeztem érthető példát választani.
Szóval miért is értsek én meg mindenkit, ha engem nem értenek?
Ha én a szappanozással inkább kicsit cikis vagyok, mint olyan, aki valami jót tesz? Mert a szappanjaim nem színesek, nincs hétmérföldes szaguk (amit egyesek illatnak hívnak), és bár dokinál nem voltam az elmúlt tizenakárhány évben, a gyógyszerszedés egyszerűbb lenne. Ettől én még nem tartok ilyesmit otthon.

Mert rosszul vagyok lelkileg attól is, amit anyám művel magával. Gyűjti az orvosi leleteket, a gyógyszereket, járni alig tud, a gyógyszerek miatt gyomorvédő gyógyszert is szed, keresztbe mindent, olyan fájdalom csillapítókat, ami heroin elven működik, mert fáj neki. Mert gyógyszert bevenni egyszerűbb, mint a hatásmechanizmust megérteni. Hisz akkor nem venné be, ha tudná, mennyi mellékhatás van. Hogy lehet attól ízületi fájdalma, és mikor felmerül először a magas vérnyomás, akkor nem az életünk végéig tartó tablettahullámba kell beugrani, hanem szétnézni az életmódunkban, és változtatni amin csak lehet. Mert eredetileg a gyógynövények a gyógyszerek alapjai, csak lényegesen kevesebb mellékhatással.

Azt hiszem most eleget puffogtam, elég volt.
Ez is tart még fél órát, lassan lenyugszom, és el is felejtem.
Azt hiszem szerencsés vagyok, jól kezelem a stresszt.




7 megjegyzés :

  1. Én pedig szerencsés vagyok, mert olvashatlak. Teljesen egyetértek veled és irigyellek, nekem napokig tartana a puffogás. :)

    VálaszTörlés
  2. Én is egyetértek Veled.. Ne törődj senkivel..Senki sem tudja hogyan élsz, és miért úgy, ahogy éppen..Senki sem végzi el helyetted a feladataid..
    Akinek nem tetszik, beállhat segíteni..Ha nem akaródzik neki, akkor viszont fogja be..

    VálaszTörlés
  3. Tökéletesen meg tudlak érteni. Nálunk annyival előrehaladottabb a dolog, hogy annyira lúzernek tartanak, hogy még az úgynevezett"kötelező" családlátogatások sincsenek.

    VálaszTörlés
  4. Nálunk sincs túl sok családlátogatás, biztos félnek hogy elkapnak valami csóróság-fertőzést :)

    Amúgy tudom, hogy le kell szarni az egészet, de tegnap pont úgy jött haza Kevin, hogy piszkálták a suliban, a tanárok nem hisznek neki, mindig őt kiáltják ki bűnösnek, pedig ő az áldozat. És nem akar ide járni. És az igazgató az ofője, akihez ma megyek, és kivételesen nem leszek megértő, hogy mennyire nehéz neki.

    VálaszTörlés
  5. Tudod az elégedett emberek mindig szúrják azok szemét akik nem azok. Én TUDOM, hogy van öt remek gyereked, azt csinálod amit szeretsz, és igen, kilógsz a sorból, de erre legyél büszke!
    Értékes dolgot készítesz az ördögszappanokkal, krémekkel még akkor is, ha általában nem ismerik el. Ez a te életed, és ha jól érzed magad benne, kinek mi köze hozzá hogyan élsz?

    VálaszTörlés
  6. Nagy ölelés! Remélem, ma már megint jobb! :)

    VálaszTörlés
  7. Igen, mostanra már sokkal jobb, szerencsére tényleg hamar túllépek az ilyeneken. Amúgy már félig megnyugodva ültem le ehhez a bejegyzéshez, egyébként sokkal több csúnya szó lett volna benne :)

    Köszönöm az együttérző szavakat!

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...