2013. február 17., vasárnap

Nyitnikék

Már két hete is hallottam a cinke "nyitnikék" hangját,  a héten pedig megjelentek az első mutáns katicák is. Pár napja hangyát láttunk a fürdőben Lívivel, és néhány légy is előfordult.

Érzi már mindenki a tavaszt, tegnap udvarra menet előtt próbálkoztam én Lívinek a kapucnival, de:
- Nekem ilyen nem! - és kiszaladt.
Szétnéztem a még bőven sáros udvaron, előkerült minden az ápolva takaró hó alól, és nem volt szép a látvány. Mert a kutyáknak adott zsírosdoboz (nagyon szeretik kinyalogatni), a faforgácsok, gallyak, játékok, mind-mind a fehér lepel alatt csücsültek, eddig. És valljuk be, három kutya piszka is elég ideje gyűlik a hó alatt.
Gondoltam pár napot szárad, és nekiállok egyik nap. De mire legközelebb arra jártam, Kira elvégzett mindent. Szép az udvar, Kevin elpakolta a szánkókat is. Bár mikor a kicsik bejöttek, a konyhában le kellett vetkőzniük, de az csak a sár miatt.
Persze született vidéki gyerekek, nem fáznak. Kevin már pulóver nélkül mászkált, de a kicsik példakövetése miatt vissza kellett vennie.

Lívia mostanság felvett egy új viselkedési formát: megsértődik, panaszkodik. Konkrétan anyám rászól valami apróságért (ne firkálja az ágyat), jön hozzám, mondja:
- Mama. Nekem. Beszélt. Gyere velem.
- De mit akarsz? Mi a baj?
- Gyere!
És megyünk.
Ő előre, és felvetett fejjel bevonul anyámhoz, hogy:
- Itt. Van. Anyám.
Majd azt várja, hogy tegyek "rendet", dorgáljam meg a neki keresztbe tevő személyt.
Sokat röhögünk, mert nagyon édesen adja elő.
A másik, hogy mindent ráfog másra. Eltört egy körömreszelőt, majd azt mondta, Szili volt.
Erre Kira:
- Ne hazudj, mert nem jön a Húsvéti nyuszi! Láttam hogy te voltál! Ki mondta hogy eltörheted?
Lívi gondolkodik, majd:
- Irén. - keresztanyám, akit karácsonykor láttunk utoljára.

Szabolcs pedig mondott egy olyat, ami nagyon meglepett.
Miszerint ha megöregszem, adjam neki a szappankészítő füzetem, hogy ne vesszen el.
Azt hiszem szebb, másnak is érthető jegyzeteket kellene írnom :)
Plusz egyik nap hazajött, és közölte, hogy ajándékot kapott Csilla tanárnénitől.
- Milyen ajándékot?
- Képzeld a Rajmi rossz volt, és engem ültetett a Csenge mellé.

Azt is nagyon bírom, hogy kitalálnak valamit, és tényként kezelik. Szili az, aki látott egy desszertes dobozt, és kérte, csináljak olyan csokit. Mondom, hogyne, arra vagyok kiképezve.
- Valami finom csokiból Anya, mondjuk Milkából.
- De én nem akarok Milkát venni.
- Mikor jön Apa?
- Vasárnap, miért?
- Mert akkor tudsz venni Milkát.
- Igaz, hogy azt mondtam nem akarok, de persze: vasárnap szaladok venni.
És ez tény lett. Valamiért azt értette, hogy a dolog fix, és lesz Milka, és én majd formára öntöm.


Mindent összevetve nagyon jó idő volt tegnap, nyitott konyhaajtónál főztem. Gondolom megint hirtelen fog jönni a melegebb idő, de nem bánom. Szeretném ha az erdő is száradna, ki lehetne menni csavarogni, más területeket felfedezni>

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...