2013. június 13., csütörtök

Megint interaktív mese volt

Ez mostanában így megy.
Leülök hozzájuk, 10-20 percig elvitáznak ki hová üljön, és akkor mese.
- Hol volt, hol nem volt....
Lívia: - Egy hóember!
Szili: - A legómról mesélj!
Kevin: - Hagyjátok, majd anya kitalálja.
Volt egyszer egy hóember, aki északon élt. Ott sokkal hosszabb a tél, jó volt neki oda települni.
Szabolcs: - Miért hosszabb a tél?

Az egyenlítőnél örök nyár van, kissé távolabb száraz és nedves évszakok váltogatják egymást, majd jön a mérsékelt éghajlati övezet, ahol mi élünk. Itt négy (?) évszak van. Északabbra pedig az enyhe tél és a kemény tél váltják egymást. Nagyjából ennyi, vannak persze mások is, de majd iskolában, vagy majd máskor. Most mese van.

Szóval északon ritkán olvad el a hó, így a hóember sokáig élhetett.
Így össze tudott barátkozni egy igazi tundrafarkassal...
Szabolcs: - Miért nem prérifarkas?

Mert az máshol él, a sivatagban pedig ritka a hóember.
Így összebarátkoztak, sokat beszélgettek.
Lívia: - Miről?
Szili: - Legókról?

Igen, legókról, főleg arról amit a farkas szülinapjára kapott az epres nyúltorta mellé. Mikor meghívta a másik jó barátját a zsiráfot, aki direkt miatta repült ide Afrikából. Együtt társasoztak, jókat nevettek és fürödtek a medencében is. Közben az ablakon kinézve látták a struccot és a varánuszt amint beszélgetnek, de megzavarta őket a bálna, aki egy rohadék volt. Mindenkit mindig megzavart, főleg a kengurut szerette bosszantani, és a cukorborsót, aki utált vizes lenni. Lemosta róla a cukrot.

Szabolcs: - Anya!!!
Akkor folytathatom? Vagy mehetünk aludni?

Sokat beszélgettek, mikor a farkas nyugovóra tért, és beásta magát a hóba. Ezt mindig a hóember mellett csinálta, mert az nem tudott mozogni.

Szili: - Nem fázott a hóban?

Nem, mert a bundája megvédi a fagytól, a hóba ásás pedig az erős széltől.

Szabolcs: - Leás a magmáig?
- Igen, így jutott el Ausztráliába, ahol roppantul melege volt, ezért inkább hazaszaladt. De a legót ottfelejtette, azt a vízisikló hozta el neki hatvan tengeren keresztül. Néha persze felkapaszkodott a hajók aljára, így gyorsan odaért a legóval a farkashoz.

Szóval sokat beszélgettek, a farkas elmesélte mi minden történt vele, mesélt a medvékről, a falkája többi farkasáról, mire és hogyan vadásztak, így tartotta szóval a hóembert, aki nagyon szerette ezeket a történeteket. Mondta is:
- Lassan vége a hideg télnek, el fogok olvadni. De következő télen is ide akarok hullani, hogy halljam a meséid kedves farkas barátom.
Szili: - És ha máshová hullik?
Akkor így járt, itt a vége fuss el vége.

Gyűjtögetett képek:

neki lehet

beletolta a fejét a képbe :)

reggeli napozás

esti sértődés: le lett fingilingi libázva mert nem akart odébb menni

zöld Szili




3 megjegyzés :

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...