2013. július 11., csütörtök

Független szösszenetek

Ó, majdnem pontot tettem a cím végére... Kissé szétszórt vagyok. Vagy mi. Kivételesen tudom miket akarok írni, szóval előre megvolt a cím. Apró beszámolók, élet témában.

Félelmetes belenézni a statisztikába, hány helyről olvastok engem. Mint minden átlagos kommunizmus növendéknek, a külföld nekem is misztikus. Olvasni engem? Kairóból? Ausztráliából? Új Zéland se semmi, de ott legalább tudom ki él, akit ismerek.

Gyerekes társaim biztos ismerik a hűtőből elkerülő üres csomagolóanyagokat, mint tejfölös pohár, almahéj (?), tányér, tányéron 1x1 cm-s kenyérhéj, tejesdoboz. De ott a víz kérdés is. Mindig van pár flakon víz a hűtőben, egyrészt mert nyár van, másrészt, mert cserélgeti a vízmű a vízcsöveket a házaknál és olyankor órákig nincs vízellátás. Kellemetlen, ha inni sem lehet. De ennek ellenére (már sokszor megbeszéltük a kölykökkel) ma reggel is két üres flakon volt a hűtőben, sebaj, feltöltöttem és visszatuszkoltam. Majd kissé felébredve gondolkodtam: miért is kell tuszkolni? Ja, fél uborka a hűtőajtóban, az üvegek közt.
Pont oda való.

De vannak a szennyes szörnyek is.
A szennyes ruha tartóból előbújó extrém cuccok.
Mint pl. papucs.
Vizes flakon, teli (a hűtő helyett, szuper hely neki).
Szennyes evőeszköz (a szennyes stimmelt, de félúton elfogyott a lelkesedés).
Kutyapóráz.
És Szabolcs órája.
Mert egyik nap kereste, nagyon. Mikor már órák óta nyafogott, mondtam borítsa ki a szennyest, pakolja vissza egyesével, és vizsgálja is meg a ruhákat. Nos, nem lett meg. Csak másnap a teregető kosár aljáról hozta be anyám, mint kimosott lelencet. Azóta sincs rajta adás, most a könyvespolcon várja a száradást. Gyanús, hogy sosem jön el a perc, és vehetek másikat.

Líviát Dórával tartja sakkban anyám. Illetve már mostanra múlt idő, mert így zajlott eddig:
- Lívia, ha nem öltözöl/pakolsz/mész fürdeni stb., akkor szólok a Dórának, és majd jön a hátizsákjával és rendbe szed téged!
Lívi megszeppen, és csinálja.
Most így zajlik:
- Lívia, ha nem öltözöl/pakolsz/mész fürdeni stb., akkor szólok Dórának, és majd jön a hátizsákjával és rendbe szed téged!
- De nem is tud jönni! Nem hall téged!
- Felhívom telefonon!
- Eldugom a telefonod, há-há.- és mutogat csúfolódva.
Már nem jön be Dóra, mint fenyítő eszköz.

Érdekes amit észrevettem többször is, időnként elfogynak a gondolatok, nincs kedvem ideülni sem, írogatni pedig semennyire. Majd történik valami, kicsi vagy nagy esemény, megint beindul az ihlet, beindul az írogatás. Hagyom hogy a hangulatok uraljanak.
Ilyen is van.

2 megjegyzés :

  1. Az életed tele váratlan meglepetésekkel. :oD Bocs, de nagyon jót mulattam az uborkán, mintha csak a mi hűtőnkről írnál, nálunk is állandóan változik mindennek a helye. ;o)

    VálaszTörlés
  2. Érdekes dolgok tudnak az udvarról előkerülni, de a vödör letépett növény a ruhásszekrénybe rejtve se semmi :)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...