2013. július 11., csütörtök

Mi lesz ha?

Tegnap az ábrándozás volt a téma, ma arról írok, mi lesz ha?

Mi lesz ha kinevetnek? (hadd nevessenek, nem rólunk szól az ilyesmi, hanem a nevető gyenge jelleméről)
Mi lesz ha elesek? (felállsz)
Mi lesz ha elhagy? (majd lesz másik, ez ennyi volt)
Mi lesz ha esni fog?  (majd eláll, esetleg vizes leszel)


Az ábrándozás jó dolog, ha nem az a vége: Ááá, nekem ez úgysem jön össze. Mondtam: jó gondolatok, érzések küldése az ábrándjaink felé nagy segítség azok elérésében.
A "mi lesz ha" talán kicsit más, mert a legtöbb esetben aggódásból születik. Az jó, ha meg is válaszolod magadnak, és nem aggódsz miatta. Mert nincs miért.
A "mi lesz ha" egy lehetséges jövőt vetít előre, de nem A jövőt.

Ha nem akarod aggódással tölteni az életed, lehetséges jövő-módozatokon rágódva, akkor abba kell hagyni. A jelent ugyanis megmérgezi.
A mosolyt letörli.
A kapcsolatokat döcögőssé teszi.
Szerintem amennyire lehet, engedjük el magunk, ne aggodalmaskodjunk, mert ez mindenkit felemészt. Lesni, hogy melyik sarkon jön egy rabló aki leüt? Rebbenő tekintettel nézni minden árnyat, ami elsuhan felettünk? Szinte örülni egy-egy bajnak: "Én megmondtam! Jobb félni mint megijedni!"

Nem, nem jobb.
Nem kell félni.
Bátornak lenni annyi, hogy legyőzzük a félelmeink, és szembenézünk az életnek nevezett játszmával. Ha jönnek a kövek, végy fel egy ütőt, és adogasd vissza. Ne csak állj a kavicsviharban, mert megsérülsz. Legalább harcban sérülj meg, ne adj fel semmit!
Az kap vissza minden leckét, aki óvakodva halad és minden döccenőt elkerül.
A döccenők a leckék.
A "rossz" dolgok is tananyagok, és ez így van jól.

Dualitás törvénye uralkodik a világban, bal nélkül nincs jobb, sötétség nélkül nincs világos, rossz nélkül nincs jó sem. A dualitás egy kegyetlen összetevője a világnak, de szép és logikus:

fekete-fehér
háború-béke
szép-csúnya
betegség-egészség
okos-buta
társaság-magány
könnyű-nehéz
éber-álmos

Ellentétek, minden szinten. Elképzelni, hogy semmi nem véletlen és nem egy rossz Isten műve, hanem TÖRVÉNY. A lét törvényei nem áthághatóak, velük kell élni. Egyik dolog nélkül nincs a másik, a békéért való "harcolás" szépen rögzíti a háborút a világban-ez a kegyetlen.
Hogy rossz nézőpontot adnak nekünk az ember iskolákban. Arra készítve fel a diákot: tanuljon, okosodjon, legyen munkája, és akkor örök nyaralás lesz minden, meglesz a boldogság, és onnan kezdve hogy megvan az áhított végzettség, jön a szánsájn.

De az élet nem nyaralás, ahol a rosszat otthon hagyhatjuk! Ez az egész egy iskola, ahová tanulni jöttünk, szembenézni a félelmekkel, a "rossz" dolgokkal. Fel kell ismerni minden élethelyzet leckéjét, és megtanulva túllépni rajta.
Mert ezt így lehet csak.
Vizsgálgatom: miért is volt ez most így nekem? És meglesz a válasz. Mikor pedig megvan, akkor olyan tökéletes nyugalom száll meg, ami leírhatatlan. A legnagyobb káosz közben is, mikor leszakad a polc, mikor összeomlik az élet: jön a nyugalom, mert megtanultam!! Elmúlt. Már csak a romokat kell eltakarítani.
Sok sikert hozzá!

8 megjegyzés :

  1. De kérek meghívót ha lehet! Nem csak emiatt.

    VálaszTörlés
  2. Meghívót? őőő, mire is? :D
    (tényleg nem tudom :s)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól van, ott a profilodban van egy blog, ami meghívós. Azt hittem a tiéd, szóval hagyjuk :)

      Törlés
    2. őőő.... izé, az én blogom:
      magamkozt.blog.hu

      :D

      De hogy milyen meghívós izéke... Szerintem csak bénáztam :D

      Törlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...