2013. július 4., csütörtök

Reggelek

Jó ám korán indulni a falutúrára, mert később meleg van. És némi zaj. No azért mégsem város, de megélénkül minden, pár órára. Tényleg csak pár óra, mert tízkor megint minden csendes és kihalt.

Anno a városi létben is szerettem a korai munkába vagy suliba indulást, mikor még mások a zajok, más a levegő, mások az arcok.
Szóval a domb üres, csak a madarak mennek begyűjteni a reggeli harmatcseppeket,  élénken csivitelve kergetik egymást. Persze a méhek nem ismerik az órát, hamar kezdik a munkát, hisz virágdömping is van, épp a park hársfáit szüretelik.
A faluban nem sok kép készült, mert személyiségi jogok is vannak, no meg nem vagyok japán turista sem.
De hazafelé az erdőben láttam sok csaláncsigát:


 Az embermagas gyalogbodza, amiről beszéltem:
 itt még nem döngicsélnek.
Egy dologban biztosak lehetünk. A nap mindenhová be tud sütni.
 A dr. Priessnitz által ajánlott reggeli harmatos lábfürdőt ki nem hagynám! Lemossa az út porát, és még fel is frissít. Bár ezen az úton nem sok a csalán, de igazán már az sem zavar.


Röviden ennyi.
Ma itthon egyébként egy tegnap bent ragadt szarvasbogárka megmentésével kezdtük a napot. Olyan megszokott, mint Floridában az aligátor a házban. A másfél centis hangyák is mennek a szokott útvonalukon, nem célszerű leülni a fűben szétnézés nélkül.


1 megjegyzés :

  1. Nagyon szép képeket csináltál!
    Mi múlthéten egy méretes sáskát tessékeltünk ki a házból.

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...