2013. augusztus 25., vasárnap

Készpénz

Mit vehetünk készpénznek?
Mi a fix az életben?
Gyakorlatilag az, ami elmúlt, de menjünk egy lépéssel tovább, és mondjuk, hogy a mai nap.
Ami ma az enyém, az van nekem.
Holnapra minden elveszhet, elillanhat.
Nem tudom, ki fogom-e tudni hozni a témából amit akarok, de megpróbálom.

Nem számít mink van, nem számít hol vagyunk, ha MI bent nem vagyunk elég magunknak, akkor jelentkeznek a gondok. A központ nélküliség, a művileg kreált „élvezetek” és ál-értékek hajszolása.
A boldogtalanság fixálódása.
Hisz a boldogság nem kívülről jön, tehát az ellenkezőjét sem lehet kívülről átváltoztatni.
Az, ami egy gazdasági válságban elveszhet, az nem érték.
Az nem a miénk.

Nagyon jól kinéző srác, 40 éves, tényleg: mint egy modell.
- Beszélgessünk!- kéri.
- Jó, mesélj magadról.
- Hol is kezdjem... Vállalkozó vagyok, éttermem és konditermem van. Szabadidőmben extrém sportokkal foglalkozom (ja, velem ismerkedsz), utazgatok. Az a baj, hogy sokan csak ezt látják bennem. Elegem van a pénzre hajtó nőkből.
Persze, gondolom, mert ez az első amit elmesélsz, akkor gyakorlatilag ez vagy, nem?
Egy szép férfi, sok pénzzel.
A többi nem fogja érdekelni az embereket, legalábbis azt, aki a nagy átlag.
Hiszed hogy eleged van, de erre vagy büszke barátom, különben nem hoznád fel.
Egyébként az egész beszélgetés nem volt több negyed óránál, mert nem volt miről beszélni.
Unalmas volt, és semmivel nem keltett érdeklődést.
Az hogy mennyire nézett ki jól, kábé 10 percnyi érdeklődést ha kiváltott belőlem.

Vele kapcsolatban jutott eszembe az, hogy nem a pénzed vagy, nem az éttermed vagy, légy bármilyen büszke rá, mert mondjuk mélyről kezdted.
Ha összeomlik a világ, mid marad?
Van benned annyi, hogy a semmiből újrakezdd?

Alap körülményeket látva sajnálkozol, vagy látod miről szól a nagy egész?


Ide csatlakozik a következő sztori:
Szállító, idehoz valamit.
- Minden gyerek saját?-kérdi
- Nem, párat loptam a kocsma elől. Persze hogy saját (balfasz)
- Nem volt jobb dolguk? (miért, neked annál nem volt jobb, mint hogy egy balfasszá válj??)
- Nem tud rólam semmit, látott valamit, azt hiszi mindent tud? A maga élete mennyivel boldogabb ennél??
(gyakorlatilag kettő magával töltött nap után rávilágítanék: lószart sem ér az élete barátom. Mert a szép aranygyűrű és jó kocsi nulla, a felesége már ha van, már rég nem él át semmit maga alatt, max. lapoz egyet a könyvében, de magának csak egy gyereke van, arról sem tud semmit a nemén és a nevén kívül )
Viszontlátásra, köszi a munkát.


Nem kell engem vigasztalni, ezek nem tudnak megkarcolni sem, nemhogy bántani.
Komolyan, max olyanok, mint érdekes állat a mikroszkóp alatt.
Meg kell vizsgálnom, és kielemeznem :D

De várom a véleményeket :)

4 megjegyzés :

  1. Én az életben készpénznek vettem, hogy legyen egy SAJÁT telkem vagy lakásom, mert a házasságunk első tizenöt éve azzal telt, hogy albérletből albérletbe költöztünk félévente, aki most felhányja nekünk, hogy későn és csak egy gyereket vállaltunk be, csinálja utánunk mindazt amit végig csináltunk és közben tárgyalhatunk róla. (Itt most nem célzok arra, hogy neked sok gyereked van...Hallelúja!)
    És a továbbiakban is készpénznek veszem, hogy amibe belemásztam még a gazdasági összeomlás előtt, meg tudjam tartani a fiamnak, pontosan azért, hogy ne kelljen megismerje a félévente való költözéseknek a karmáját. Mert van az életnek egyéb ágazata, ahol az ember eldöntheti, hogy a pénz, siker vagy egyéb dolog boldogítja.
    Az alap állapot: hogy az embernek legyen egy saját vacka, nem ér mindennél többet, de anélkül bármilyen emelkedett állapot állandóan sebezhető. Előbb utóbb a mindennapos méreg is halálos.
    Persze. Ha a generációk jobban figyelnek egymásra, nem feszt mind tagadgatják ki egymást, hanem a közös gyarapodásért összeállnak, több idő marad a boldogságra.
    De lehet, hogy tévedek...Én így élem meg.

    VálaszTörlés
  2. Nem vettem magamra semmit :)
    Igen, a saját ingatlan sokat számít. Laktam én is eleget albérletben, hogy tudjam értékelni.
    De ez a saját, és külön vacok igénye viszi oda a társadalmat, hogy az öregek egyedül tengődnek annyi pénzből, aminek a kétszerese is kevés lenne. Holott ha összeállnának, akkor ez áthidalható lenne.
    Sokakból a tolerancia hiányzik, de ez már más téma :)

    VálaszTörlés
  3. Én a dolgok rám eső részéről szoktam kommentelni, hogy az adott téma mit vált ki bennem.
    Visszatérve a pénzes csóróra, meglehet, hogy nem rossz a srác, de bele mehetett egy játékba, hogy "menő" legyen, aztán ha olyan csajjal jön össze, aki nem erre bukik, lehet, hogy nincs mit kezdjen vele per pillanat. mert találkoztam én nagyon helyes csórókkal is, akik attól, hogy semmijük sem volt, ugyanolyan balfaszok voltak.
    Olyan csajjal is találkoztam, akivel rögtön volt kémia, volt miről dumálni, de nyilvánvaló volt, hogy az életben kész csőd lett volna a dolog.
    Nehéz megtalálni AZT a személyt. De az a sejtésem, hogy inkább az van, hogy az emberek elmennek egymás mellett és nem nézték meg egymást maguknak.

    VálaszTörlés
  4. Jót írtál, adtál egy témát.
    Mármint a szerepekbe való beleesésről :)

    Nekem egyébként ezek nem kudarcok, mert mindből tanulok valamit.

    A másik: miről lehet felismerni a hülyéket? A kérdéseikről :D
    Mert vannak olyanok, de olyanok...
    Meg fogom írni őket, mert azért regeltem vissza valahová.
    Hogy csúnyán kihasználva azt, hogy sokan megtalálnak, kiszemezgessem az igazán "jókat" :)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...