2013. október 26., szombat

Tízmillió

Tegnap megint elindultam a fiúkkal, Kevinnel és Szabolccsal az erdőbe. Esélytelen bármit gyűjteni, amihez kés kell, mivel eső nem volt mostanában, így gomba nincs. A zöldek pedig elkezdték visszaadni a földnek az energiát, már gyengülnek.
Múltkoriban Kevinnel szedtünk vagy 3 kiló őzláb gombát, pedig akkor azt hittem, hogy a bokros részeken lesz, hisz az nedvtartóbb, tűző naptól jobban óvott, ami a gombának jó.
De egyet sem ilyen helyen leltünk, hanem mindet kint a nagy rét-placcon, tűző nap alatt.

Utána volt egy gombázásom a fenyvesben, ott már sokkal többféle volt, és sokat tanultam.
Olyan gombák, amikhez bottal sem nyúlnék, de kiderült: ehető, csak speciális íze van. Zöldes-penészes külsejű apró gomba, fura.
Vagy a helyiek által nem szedett galambgomba, ami megint csak ehető, de körülményes megpucolni. Kicsit meglepett, hogy jön más gombázó, aki szinte elvenné a kezemből a gombát, hogy ez nem jó, mikor én is gyakorlott gombázóval vagyok, akiben megbízom (még mindig élek...).
De olyan ez, mint a mák. Van ahol tilos, mert drog, van ahol nem eszik mert undorító, mi meg vastag rétegben tesszük a bejglibe, egyébbe. És tudjuk: csonterősítő, tele van kalciummal.

Mostanra csak a tüskés bokrok kínálnak némi csemegét, izzik a galagonya, piroslik a sok csipkebogyó, és persze óriási tömegben lilállik a kökény.
Nem szedtünk semmit, csak sétáltunk. Kevin hamar hazament, mert melege volt, mert én ugyan mondtam, hogy nem kell a vastag melegítőfelső, de neki kellett. Szerintem levehette volna, de inkább ment a gép elé.
Szabolcs séta közben mondja:
- Siessünk.
- Hova? Dolgunk nincs, szép az idő, sétálunk.
- Ja, azért jöttünk? Akkor minek hoztál kést?
Épp delet ütött a templom harangja, Szabolcs:
- Telefon sem kellett volna, már tudjuk az időt.
De anélkül nem lennének fotók:



Ma tízmilliószoros nap van, amit ma gondolsz, amilyen energiát kiküldesz, az tízmilliószorosan jön vissza hozzád. Erről bővebben itt olvashatsz. Érdemes ma jó dolgokra gondolni, bár szerintem minden nap így kell élni. Ha hiszel a tízmilliószoros energiában, ha nem, szerintem sosem kell ronda gondolatokkal bombázni magunkat, akkor is lehet jót találni az életben, ha egyik-másik része nulla vagy még kevesebb jót ad. Nem elfelejteni: minden helyzet saját teremtésű, magunknak köszönhető. Akkor is, ha némely esetben ez érthetetlen, sőt felháborító gondolatmenet.
De ezen hamar túl lehet lépni, ha elfogadjuk: a gondolat teremt, és mivel rossz dolgokat nem akarunk teremteni, ezért átkódoljuk magunkat.
Sokaknak eszébe juthat: akkor teremthetnék egymillió pénzegységet. De nincs itt. Látod? Nem teremt a gondolatom, pedig akarom.
Hagyjuk ezt.
Ez az egész nem arról szól, hogy varázslóként egy pálcasuhintással létrehozzuk azt, ami épp a jókedvünket szolgálja, ez annál összetettebb. De saját tapasztalatból mondhatom, mindent megkapok amit kértem, csak lehet hogy nem akkor, hanem pár hónappal-évvel később. Megvan mindennek az ideje, és azt hiszem nem biztos hogy tudná mindenki kezelni azt, ha mindene meglenne, amit most hirtelen felsorolna, mint vágyat.
Miért küzdene, dolgozna a továbbiakban?
Szerintem azért van az a bizonyos, nemrég emlegetett max. 50-70%-os állapot, hogy mindig legyen kihívás. Cél, ami továbbvisz. Amikért küzdve és dolgozva olyan mellék-dolgok lépnek az életünkbe, amit most el sem tudunk képzelni, mert sem a vágyakban, sem a logikus gondolkodásunkban, közeli jövőképünkben nincsenek benne.

Idéznék egyet:
"Vesztesekre márpedig szükség van. Hogy tudd hová jutsz, ha az ő útjukat járod. Ők a viszonyítási pont. A nullák végül így töltik be  küldetésüket." Csernus

Ezért van annyi sikertelen ember és élet. Nem menthetünk meg mindenkit, mert nem lehet. De nekünk nem kell ebbe a csapatba tartozni, EZ saját elhatározás kérdése. Attól hogy Józsi bácsi 600 éves, napi két deci páleszt iszik, és még mindig él, pedig egyik cigiről gyújt a másikra, nekem nem lesz példaértékű.

2 megjegyzés :

  1. Ma szuper idő volt csak menni menni az erdőben. Ha Ambrusunk nem akart volna meghalni 2 óra tekergés után, akkor tán sohasem jöttünk volna haza. Galagonyát, csipkebogyót szedtünk de csak dísznek, emléknek. Kökény sajna nem volt...Legjobb lenne elbújni az erdőben. Néha így érzem.

    VálaszTörlés
  2. Az biztos, hogy néha jobb odakint, mint máshol :)

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...