2013. november 17., vasárnap

Kurvák és kurvaságok

Az érzelmi kurvák.
Akik szeretetért, jó szóért, buksi-simiért bármit.
A testüket, a lelküket, a pénzüket.
Az önbecsülésüket.
Bármit, csak elfogadják, csak szeressék őket.
De legalább LÁSSÁK őket.
Lássák milyen okos, milyen tájékozott, milyen kívánatos, mennyire kapható és odaadó.
Mennyire elérhető, vagy épp titokzatos, misztikus.

Mi mozgathat embereket?
Engem ez érdekel.
Miért lesz kurva az érzelmi kurva?
Ha már az, miért nem ismeri fel, hogy használják őt, ahogy ő másokat?
Kunyerálja a szeretést, de cserébe is kell adni valamit.
Rabszolgasors oda-vissza.
Egyik az érzelmei rabszolgája, mindig másra vetítve ugyan, de a vágyott érzések hajszolják.
A másik fél a szex rabszolgája.
Mindegy kivel, csak menjen a szekér.

Miért lesz vadász az érzelmi kurva elejtője?
Vajon ő is titokban szeretetre vágyva "dolgozik"?
Különben miért elégszik meg a nem valódi, kivetített érzelmekkel?
Szeretlek, mert...
Nincs mert.
Ha van, akkor nincs szeretlek.

Elveszve a vágyott érzéseink kavalkádjában nehéz meglátni a valódit, de nehéz megismerni a saját igazi énünket, igazi vágyainkat is.


Aki megnyílik, sebezhető lesz.
Nem mindenki elég erős ehhez.
Ezért álarcok tömegével mászkál a tömeg, és váltogatva ezeket létezik a mindennapokban.
A munkahelyen a laza arc mutatása célszerű, no meg a fáradhatatlan bólogatóé, a gyerek iskolájában az esendő, a dolgos anya,  a buszon hazafelé a megfáradt, életunt profilt lebegtetjük.

Megint inges játék, akinek nem tetszik, nem veszi fel.

Az álarcaid közt lassan elveszhetsz.
Melyik vagy?
Lassan senki nem tudja.
Te sem.

Ha tükörbe nézel, mit látsz?
Boldog vagy?
TE, az önálló, szuverén személy.
Tudod, hogy a boldogság nem más emberektől jön?
TE vagy a kiváltója, és élvezője is.
Igen.
A boldogság egyfajta lelki önkielégítés.

Tudsz mosolyogni magadra a tükörben?
Látod milyen szép vagy?
Úgy, ahogy teremtődtél.
Ha igen, akkor már nem kell kurvának lenni.
Nem kell kedvességet és érzelmeket koldulni.
A szeretés, mások szeretése is itt kezdődik.
Magunkkal.
Ki merem elégíteni a saját szeretet igényem?
Mert mint a másfajtánál, ennél az önkielégítésnél is az a lényeg, hogy tudjam, mi a jó nekem. Akkor tudom, mit kell megkapnom a másiktól, hogy együtt is működjön.

4 megjegyzés :

  1. ez kurvára tetszett! ez így van ahogy van:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszi :)
      tényleg sikerült összeszedni amit mondani akartam :)

      Törlés
  2. Ez a szeretet ma nagy luxus, nem csodálom, ha annak illúziójáért néha az ember elkurvul...Habár sosem tudtam megérteni, egy kurván mit lehet szeretni, mit lehet tőle várni, ha nem mást, mint pillanatnyi illúziót?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod mi a bajom a "manapság" szóval és módosulataival? Hogy 10-15 éve hallom mindenkitől, na jó: sokaktól. És inkább csak takarózás, a gyávaság elfedése, az a fajta gyávaság, hogy tegyen valamit a saját életéért.
      Mert mást okolni a saját szarunkért könnyebb.
      "A mai világban"
      "Ebben a válsághelyzetben"
      Blabla...

      Szerintem inkább a szülők részéről nagy luxus, hogy nem tanítják arra a gyereket, hogy magunkat szeretni az első helyen kell legyen.
      Nekem is azt magyarázták anno: vegyél vissza, mert sok bajod lesz.
      Persze. Legyél csak hajlongó, bólogató, mint mi.
      A példakép.
      Csodás.

      Mit szeret a kurva használója?
      Hogy nem kell köríteni.
      Fizetek, kapom, kielégít, kész.
      A szeretetkurva ugyanez.
      A fizető szeretet-illúziót ad, fél órára "szereti", két hétig "szereti", kapja a szexet. Mennyivel olcsóbb, mint az a pár ezres a hivatásosnak...
      Évekkel ezelőtt mondta valaki (férfi), mennyivel jobb a társkeresőkön szemezgetni, mint kurvához járni. A nők szinte fizetnek mindent. Útiköltséget, vacsorát, szállást ha kell, mindent. Mert elkeseredettek, kell a férfi.
      A támasz.
      Szánalmas.

      Törlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...