2013. május 30., csütörtök

Mit is?

Mit nyújt a blogírás? Kérdezte Patrícia egy elismerés keretében tőlem és még három másik bloggertől.
Sok mindent nyújt, megpróbálom összefoglalni.
Mindenképp segít hogy megfogalmazva és leírva a gondok kisebbnek tűnjenek, a kusza gondolataim összefogjam és valahogy átadjam. Rég akartam valami naplófélét vezetni, pont az említett gondolatok megmaradása végett. Mert annyira sok ráébredésem volt, annyi összefüggés, ami ha nem írom le, elvész a fejemből. Talán előjön majd valamikor újra, de lehet hogy soha.
No meg az első gyereknél még napi szinten vezettem a naplót, a második is aránylag bő olvasmány, de a többi? Már csak megszokás volt, idő nem volt rá, és késztetés sem. Itt viszont valami hasonlót vezetek. Nemrég kinyomtattam a gyerekszájat, azóta is olvasgatják, röhögcsélnek rajta.
Ha fotózom őket, már mondják: na, megy a blogra. Vagy: ezt ne tedd ki!

Most például megemlíteném: esik az eső. Tudom, máshol is, tudom, a víz mindenütt ugyanolyan, de nekem mit is jelent ez az eső? A paradicsompalántát. Meg Kevin ültetvényét. Amit én szoktam kapálgatni, és tegnap láttam: száraz a föld. Össze kéne rakni a slagot, meglocsolni. Jó, majd délután, Kevin segítségével megcsináljuk. De közben tegnap is esett kevés eső, már nem kellett annyira az a slag. Most szakad, szóval megint ráér pár napot. És Kevin tegnap kapott pár tő paradicsompalántát, mondtam majd ma reggel elültetem. De előbb reggeliztem, majd meghallottam az első dörgést, akkor szaladok ültetni eső előtt,  felkaptam a zoknim-cipőm, de már szakadt. Már nem megyek ültetni, csak ha eláll. Akkor majd ragadni fog az agyagosabb föld az ásóra, meg a kezemre, szóval lehet hogy napolni kéne, de mi van ha napokig nem szárad meg a föld? Csak el kell ültetni, mikor csendesül az eső.

Szóval ilyesmi. Jó olvasni, kinek mit jelent az eső, a kamasz gyerekekkel való együttélés, a munkába állás, az általam nem nézett tévéműsor amiről azért hallok máshonnan is ezt-azt, mit jelent egy fűszál vagy hangya léte, meg ilyenek.

Lassan túlbeszélem a témát, szóval akkor tovább kéne adni, egy kérdést feltéve....

fél óra múlva:

Nem megy ez nekem. A kérdés addig tűnik érdekesnek, míg le nem írom, és lusta is vagyok a kiválasztott négynek írni. Olyan lassú a gépem, mire bejön egy hozzászólós oldal, kinő a homlokfülem.

Megjegyezném, a "homlokfül" nincs aláhúzva mint rossz helyesírás, de bezzeg a "satöbbi" az igen.

Na tehát, a kérdést és elismerést köszönöm, majd holnap jövök. Elállt az eső, megyek sártúrázni.

2013. május 29., szerda

Csend

Volt valami, ami miatt kitértem a pályámról, a haladásom kissé leállt. De kezdek magamra találni, persze szokás szerint segít az, hogy kimegyek. Ki a házból, ki az udvarból, ki a megszokott napirendből, séta, semmi komoly gondolat, csak érzékelés és belső csend.

Minden nap kapok valami újat. Nagyon jó sétálni, minden reggel körbejárom a kastélyt, és csak csodálkozom. Az idei időjárás eddig nagyon kedvez a növényzetnek, napi szinten nő az erdőben minden, lassan nem lehet eljutni a gesztenyesoron a tisztásig machete nélkül.

Szeretem látni, ahogy az élet mindenen áttör, legyen az a falból növő vérehulló fecskefű,

vagy a kiirtott aljnövényzet helyén növő új nemzedék a kastélykertben.

Bárki bármit mond, ez a hely felér egy dél-amerikai őserdővel, ha megvan a módszered, ezt is lehet energianyerésre használni. (James Redfield, Mennyei prófécia)
Én ma leültem egy fatönkre, és egyrészt élveztem a csendet, másrészt élveztem a most-ot, a pillanatot. Ezt mindenhol meg lehet találni, rajtunk múlik. Bár kijavítom magam, otthon nehéz. Ahogy belépek az ajtón, látom a feladatokat, szinte rám ugrik minden munka.
Itt csak a riasztót utánzó szajkó, a sok csicsergő rigó, és a többi madár szólt bele a csendembe, de nem zavaróan. Jó volt.
Itt már a hazaút, a napkapum, a házhoz vezető ösvényke.


Mostani kedvenc:



Az ilyen bejegyzések a legféltettebb gyerekeim. Nehéz kiengedni őket.




2013. május 28., kedd

A fogatlan hüllő

Ezzel a gyönyörűséggel jött haza Kevin a tejestől:

Jön, hív az udvarra.
- Nézd, ezt találtam a téglák rései közt a postánál, és éhezik.
- Miből gondolod?
- Rágta az ujjam.
- Az nem éhezés, hanem félelem és erőfitogtatás.
- Ja, akkor nem éhezik? De van sebe!
- Az lehet, akkor leragasszuk?
- Megtarthatom?
- Nem, kiviszed az erdőbe a patakhoz, és elengeded.
- Meg fogja találni a családját?
- ....

Minden látszat ellenére nagyon örülök, hogy így áll hozzá az állatokhoz. Örülök, hogy meg tudom neki magyarázni, miszerint vissza kell vinni a természetbe, ott a helye az adott élőlénynek.
Utánanéztünk a neten, ez az egyik legnagyobb magyar gyíkfajta, és védett. Bár nem fenyegeti kihalás, csak az élőhelyét. Hím volt, azt a kék fejéből lehet tudni, mivel párzáskor ilyen színűek.

A kicsik is megsimogatták a hátát, majd kivitte. Bent a gépnél mondta, hogy az állán is le volt jőve kicsit a bőr. Megálltam a cselekvésben, és kérdeztem: - Mondd csak, a foga nem volt lyukas? - Nem volt foga, nem éreztem.
Akkor mivel enne rovarokat, kisebb rágcsálókat, madárfiókákat? Elszopogatja? Biztos volt foga, csak nem rágta véresre Kevin kezét. Humánus hüllő volt. Mi magunk vagyunk a Brehm, azt hiszem.

2013. május 26., vasárnap

Mocsár és Downton

Rákattantam a Downton Abbey c. sorozatra. Kb. napi egy részt tudok megnézni, több részletben. Ami érdekes nekem, hogy nem is szeretem a kosztümös alkotásokat, ez viszont az egyik főszereplő miatt kezdett érdekelni. Az első pár rész után pár hét szünetet tartottam, mert még  a sztori sem fogott meg annyira, és volt más is, de mostanra Downton drogos lettem. Mivel már a harmadik évadnak is vége, nem kell napokat várnom az új részekre, mert ott vár rám a gépen. Persze mint minden sorozat, ez is érdekesen fejez be egy-egy részt, amitől rögtön érdekel a következő, ami ugye a gépen van, szóval gyermeki módon belepörgetek mindbe, mert kell a tudás, mi is lesz. Már a második évad nézése közben tudom, ki fog meghalni a harmadikban, ki házasodik, satöbbi. Ezért még jobban érdekel, kár volt.

Tegnap rendbe tettük a fatárolót és az udvart is. A két legkisebb kérés nélkül hordta a nagyobb deszkákat, vastag ágakat, amiket majd fűrészelni kell, illetve nyári bográcsoláshoz el lehet használni. A szemetet Szabolcs szedte, aki közben szokás szerint többször eltűnt a házban, de meg sem lepett, hisz dolgozni kellett :)
Mikor ez mint megvolt, rögtön eszembe jutott: nézhetnék 10 percig filmet. Nem jó, mert lassan kész az ebéd, annak a köretével kell foglalkozni, ráér még.
Downton?
Hmm, most.
Áá, ráér.
Akkor ebéd előkészületek, közben érkeznek az éhezők, így pont délben ebédelünk.
Majd Szabolcs partit ad a kirándulásáról maradt kekszét és ásványvizét bedobva a közösbe, a szomszéd néni pedig megérezve a parti hangulatot, hoz pár frissen sült fahéjas csigát, túrós táskát.
Végig a Szerencsevadászt hallgattuk, Szabolcs kedvencét. Feltettem a kérdést nem unja-e, majd megválaszoltam: de én is végtelenítve hallgatok egy-egy Ákos számot, szóval értem a dolgot.

Parti után Szabolcs összetakarította a szobát, a kicsik kimentek, és én sem ültem még le a kedvencem elé, mert hirtelen eszembe jutott: szedhetnék egy vagon bodzavirágot, amit filmnézés közben cérnára fűzök, hogy úgy szárítsam télire. Szedek egy nagy vödörrel, így később lesz magamnak indokom leülni. Kell a bodzavirág, mert sok van, és tavaly keveset szedtem, hamar elfogyott és szégyenszemre venni kellett, mert addigra megszerettem, no meg köhögéses időszakban nagy segítség az is. Most nem kell vadászni a lándzsás útifüvet sem, több tálcával szárad az is, szóval nincs más hely a bodzának, mint hogy feldíszítsem vele a szobai ruhaszárítót. Amit most másra úgysem használok, mert kint teregetünk. De ha már kint vagyok és napsütéses délután közeledik, akkor akár füvet is nyírhatnék. Hisz a fűnyíró felelős Kira két hétre elhagyta a fedélzetet, mire megjön addig marhára megnőne a már most is nagy fű, kész kiszúrás lenne hagyni. Most hogy a napos és esős napok aránya majdnem egyforma, hatalmas dzsungel van a környéken, a kertben is.

Szóval füvet nyírtam, miközben a kicsik a lenyírt fűcsomókat hordták a csap alá készített vödörbe és főztek. Nyaktól bokáig füvesek és vizesek voltak, így levetkőztek. Akkor más locsolták egymást, majd vizet hordtak a műanyag homokozóba, kaptak bele meleget is, és pacsiztak. Röpke egy órát ültek a hűlő vízben, majd bent a kádban megmosdattam őket, és végre leültek a szobában. Én is az enyémben, de jöttek hogy éhesek.
Igaz, már két órája ebédeltünk, reális hogy éhesek. Fürödtek és kijátszották magukat a napon, kell a pótlás.
Downton vár, ott lesz az fél óra múlva is, ugye?

Mire tényleg tudom nézni már 4 óra is elmúlt, eszembe jut, hogy este hajat mosok, valamit kéne pakolni a hajamra. Van egy vagon Holt tengeri iszapom, kipróbáljuk. Azt csak a margón említem meg, hogy ugyan mindenkivel találkozom itthon a következő 2 órában, de senkinek sem tűnik fel az iszapos fejem. Senki nem röhög ki, szóval megfigyelők közt élek. Ami érdekes, az a fürdés. Mivel ezt testpakolásnak is használják,nem zavar hogy a kádban ülve mosom le a hajamról, nem fog ártani. És tényleg jó, azaz nem rossz. Ami nagyon boááá volt, a víz szaga. Miután kiszálltam a fekete vízből és eltelt 10 perc, mocsárszag lett a fürdőben. Megszagoltattam Kevinnel a hajam, de az szerencsére nem olyan, a fürdőkádat pedig kisikáltam.

Két képpel búcsúzom, az első oviból hazafelé, a második Lívi és alkotása.




2013. május 22., szerda

GPS és esti mese

Manapság Lívia adja az alap témát, hacsak nem vagyunk a fiúkkal gyorsabbak.
Így az esti mese Gyöngyvirág malacról (egyik este a mese malacát elnevezte), Líviáról, hajcsatról, és ilyenekről szól.
Tegnap:
- A mesém egy lányról szól, akinek nagyon sok ékszere és csatja volt. (Lívi: Én vagyok?)
A neve Lívia, a haja szőke, és egy ládikában tartotta az ékszereket a szobája asztalán. Egy napon nyitva maradt a ládika és az ablak is, egy szép nyaklánc pedig eltűnt. A kislány kereste (Lívi: Nagy voltam!), a nagy Lívi kereste mindenhol, majd kérdezte az anyukáját nem látta-e.
- Nem láttam, de eltűnt egy kiskanál is az udvari asztalról a kávém mellől, szóval gondolom egy szarka volt a tettes.
- Akkor hogy lesz meg a láncom, Anya?
- Teszünk ki kanalakat, meglessük hová viszi a tolvaj madár, és visszavesszük tőle. (Szabolcs: Inkább gps-t kellene rátenni a szarkára, nem kéne meglesni)
Jött is a szarka, vitte a kanalat, de olyan magas fára vitte, ahová Anya nem mászott fel, segítség kellett.
Volt a kislánynak egy bátor Szabolcs bátyja, aki tudott fára mászni, őt kérték meg. Fel is ment, visszahozott mindent, de menet közben leejtett pár kanálkát.
Ehhez már Szili bátyó segítsége kellett, aki igazi fűben látó gyerek volt.
Meg is lett minden, az összes kiskanál visszakerült, gps nélkül is.
Nagylány Lívia pedig csukva tartotta a ládikáját, nehogy megint kísértésbe vigye a szarkát.
Itt a vége.

Egyik nap Szili és Lívia játszik. Futnak a hűtőhöz, ahol Szili ijedt fejjel fordul Lívihez:
- Eltévedtünk! Elromlott a gps! Vedd elő a térképet!
És futnak tovább..

Ez a hét a hasmarsról szól, visszajött a mosógép ékszíj is, hétvégén kirándulás a két iskolás fiúnak, Kira indul a nagy kalandra, szóval zajlik az élet.
A fügebokor, amit tavaly kaptam eddig nem hozott levelet. Egész kicsi, a gyökere bent van rendesen, de mégsem nőtt még levele. Kicsit megkapáltam tegnap, küldtem neki pozitív energiát, hátha elindul.

2013. május 18., szombat

Amikor az ember Holdra száll

Vagy mi?
Csak az erdőben voltunk. Elindultam a gyerekekkel, mondván szedek galagonyavirágot (elvirágzott már), és kakukkfüvet (a környékén sem voltunk). Ehelyett sétáltunk a gesztenyesoron, ki a tisztásra, ami valahogy teljesen új külsőt öltött.
Volt a tisztás, körben sok fa, nagy aljnövényzet.
Most pedig rengeteg fát kivágtak, több ezer négyzetméternyi terület lett puszta, tisztás.
Az eredeti tisztás:
A pirossal jelölt terület lett kiirtva, ami közepesen meredek domboldal.
Mi persze felmentünk, pedig csupa favágás nyom. Azaz tele van gallyal, ami nehezíti a sétát. De Lívia is végigjárta. Mivel az addigra felért többiek hívtak, és megjegyezték milyen kicsik vagyunk, felmentünk mi is, lenézni. Lassan felkaptattunk a dombra, addig a többiek leszaladtak, most ők voltak kicsik. Az utolsó pár méteren Lívit cipeltem.
Szili kérdezte:
- Mikor visszük el innen a fát?
- Mi? Semmikor.
- De miért? Olyan nagy érték!
- Tudom, de az erdészeté, mi megvesszük. Ha elvinnénk, az lopás lenne.
- Akkor miért hagyják itt?
- Mert majd később szedik össze.
Közben Kira a kivágott, gúlákba rakott farakás mellé állt, hogy lássam mekkora. Olyan 4 emelet magas, 100 méter hosszú rakás volt. Majd észrevettem, felette köröz két vadászsólyom. Ez a szép többek közt az erdei sétákban, hogy kicsit közelebbről láthatóak az ilyen lények, mint a sólymok. Persze nem panaszkodhatunk, mert a hátsó kertből is egész jól látható a röptük.

Menet közben olyan is volt, hogy a fejéig érő csalánt kezdte Szili csápolni.
- Szili! Ne bántsd, a csalán gyógyít. Kerüld ki.
- Mit gyógyít?
- Például az arcodról meggyógyította az ekcémát, ami viszketett.
- Ja, tényleg.

Majd hazafelé, a tisztásról vezető úton sárfürdőztek a gyerekek.
Kevin véletlen esett bele, erre levette a cipőt és direkt gázolt benne. Persze a kicsik sem maradhattak ki, pedig Lívit próbáltam a másik út felé terelni. De rávette Kirát, fogja a kezét a sárpocsolyában. Volt aki cipőben, volt aki anélkül, volt aki feltűrt gatyában, volt aki csak úgy lazán, de mind saraztunk. Mert a végén engem is rábeszélt Kira ("ha nem mész, belelöklek, én is mindent megteszek neked").
Itthon, a cuppogós hazasétálás után a kerti csapnál börtönfürdő volt, csaptelep nélküli, erős vízsugárnál lettek a cipők lemosva, majd Szabolcs és Szili odaállt a víz útjába, mosakodtak ők is.
Azóta persze kádfürdőt is vettek, most esznek, Lívi pedig kb. egy perc alatt aludt el hajszárítás után.

Ez volt a mai nagy kaland, hétvégi utazás helyett (elmaradt a tervezett barát-látogatásunk) sárfürdő. Holnapra is tervezzük, ha megyünk akkor most nem hagyom itthon a telefont, mert fotó nélkül az írás nem olyan látványos.
Jó kaland volt, megjegyzem: az ilyen spontán kialakuló dolgokat nagyon szeretem.

2013. május 17., péntek

Adj pénzt!

Kéretlen mailek sokasága, a java arról szól, vegyél valamit. Menj el valahová, ahol újabb adag pénzt hagyhatsz, vegyél, bulizz, fizess. Menj a barátaiddal, vidd a kölyköket, senkit ne hagyj ki, hisz mind fogyasztók. Nehéz manapság a gagyit elkülöníteni a valóditól, mindenki a pénzünk akarja. Kereslet a szépen becsomagolt szarra is van, ha nem lenne, nem árulnák.

Emellett a millió adománygyűjtő levél, amik közül bizonyára a többség valódi, de azért van pár elég átlátszó is. Van olyan, ami évek óta kering ugyanazzal a szöveggel a neten, de egy újszülöttnek minden új ugyebár.

Azután ott van a mesteri lehúzás-sorozat, az áruházak akciói.
Arról nem is beszélek, hogy akciósan meghirdetve, kiírva, mégis a normál áron számolva, mert erre már figyelünk.
De a nagy címke, a figyelemfelhívó tábla az áru előtt sem mindig tartalmazza a megfelelő és igaz információkat. Vagy nem az van kiemelve, amit hiszünk. Példa: egyik ilyen hely, nagy tábla, rajta régi ár, új ár, és a varázslatos 30-as szám. Nagyban. Mellette apró betűkkel a "forint" szócska, de a többi táblán mindenütt % áll az ilyen szám mögött. De erre a termékre nincs 30 % engedmény, csak 30 ft. Körben mindenütt  %-ban mérik a kedvezményt, szóval érdekes ez, mindenképp.

Vagy egy nagyáruház melletti ruhás bolt, ahol divat az akasztón lévő legalacsonyabb árat kiírni nagyban, majd mellé a -tól varázsszót kicsiben.

Nézzük a másik átverős dolgot, mikor egy terméken kiemelve, névként szerepel valami, ami jól hangzik, és bizonyára van is benne.
Mi mással jöhetnék, mint gyógyteával?
Enchinacea-tőzegáfonya filteres tea, 20 filter potom 450 forintért. Nem is olyan sok, ez azért egy jobbfajta összetétel, most menő gyógynövény.
De nézzük csak az összetételt:    almatörköly, hibiszkuszvirág, alma, bíbor kasvirág gyökér (5%), csipkebogyó, narancshéj (1%), természetes aroma (tőzegáfonya-aroma, koncentrált tőzegáfonya-lé) (1%), bíbor kasvirág hajtás (1%), tőzegáfonyás granulátum (tőzegáfonya, cukor, víz, rizspor, növényi olaj) (1%), szederaroma, eperaroma.
Az egyikből 5, a másikból már csak 1% az összetételi arány, vegyél inkább bioboltban, nem filtereset, és főzd meg úgy. Akkor elkerülöd a filter klórtartalmát is, no meg a mesterséges aromákat. Elhihetitek, felesleges mindkettő.

Ha gyermekednek mogyorókrémet veszel, azt is érdemes megnézni, mert a legtöbb manapság egyszerű étolajból hidrogénezett-olcsócsokizott katyvasz, kb. 1% mogyoróhéj tartalommal. Vagy mogyorólevél, vagy mogyoró mellett állt sorba a feltaláló, vagy valami hasonló.

Tudod mit, kedves olvasó? Ne vegyél mogyorókrémet a gyereknek. Nem jó az. Van receptem, csináld meg. Olcsó, finom, és csak normális anyagok vannak benne. Fizetni sem kell érte, ingyen adom, pedig én találtam fel. A recept itt van.







Sokféle bejegyzés

Annyi minden jut eszembe, vannak köztük okos gondolatok is, jó eszmefuttatások, de valamiért nem közmegosztásra valóak.
Ami nagyon igaz a világban, az életben az, hogy a másokkal való vita és veszekedés, még ha csak levélben is, sőt tovább megyek: csak gondolatban is, nagyon le tudja nullázni energetikailag az embert.
Felül emelkedsz a vitán, kilépsz belőle, részedről lezárod, de a lelki gyógyulás még csak most jön. Az pedig igénybe veszi a tested, akármennyire békével gondolsz a másik félre.
Nem leszel feltétlen beteg, de érzed: kevesebb vagy most, nincs meg a szárnyalás, kár volt belemenni az egészbe. Nyertes nincs, két megbántott fél van.

Ettől függetlenül még mindig jókedvű vagyok, Kira készül Görögországra, Kirának készül a naptej, és pont tegnap hívott a Voda egy rooming-os ajánlattal.
Érdemes meghallgatni:
- ha bekapcsoljuk, akkor azon a napon,mikor hívást indítunk egymás felé, aznapra bruttó 990 forintért korlátlanul beszélgethetünk. Tehát ha ingyen bekapcsolod, és a másik, külföldön lévő számod hívod, akkor napidíjért teheted ezt.
Kérdem, mennyi is a percdíj ha nem kapcsoltatom be? Mert eszemben sincs a nyaraló lányommal órákat fecsegni, hadd nyaraljon.
Ha én hívom, akkor helyi díj (kb. 35/perc)+neki fogadási díj 25/perc, ha ő hív, akkor arra a számra 106/perc díj számlázódik.
Oké lányom, akkor megcsörgetsz, visszahívlak, az az olcsóbb, de napi pár percért nem fizetünk ennyit :)

Végre vettem egy hajnyírót, tegnap mindhárom fiú haját letoltam. Majd jött a királylány, hogy ő is szép akar lenni. Neki is tologattam óvatosan a haján a bekapcsolt gépet, és akkor szép lett.

Kevin nyula pedig nagy izgalmat okozott a kutyáknak. Mert kiszökött a ketrecéből (le volt takarva, mégis megoldotta). Az ugatásra mentem ki, olyan izgatottak voltak, és arrafelé ugattak, gondoltam hogy nyúlprobléma.
Picurka rohangál a ketrec és a fal közt, majd megijed tőlem és kiszaladna az épületből. Kevin bunkerében lakik, ami egy réges-régi ex disznóól, és amit Kevin kimeszelt, majd nagyon jól berendezett a leselejtezett bútorokkal. Igazi relax-paradicsom az a hely, mondom ki fogok oda járni leereszteni én is :)
Szóval nyuszi útját Csipi állta el, ezért visszarohant, így elkaptam.
Lesúlyoztam a ketrec tetejét, és délután elmeséltem a fehéredő Kevinnek a sztorit, aki rohant megnézni rendben van-e a nyula.

Ehhez kapcsolódik még a sztori, mert Kevin kihordja a kertbe. Ez egy gyereknyúl, eszébe sincs elszökni még, elfüvezget magában a szabad ég alatt is.
Kivittük hozzá a benti nyulat, Lilit. Aki lány, Keviné pedig fiú. Lili amúgy is szőrt tépked mostanság, fészket rak, legyen gyereke ha már nőci a lelkem, nekem pedig pont jól jönne pár kisnyúl amit gondozhatok :)
Lili (jobbra) meglátja és megérzi a kant

Lili meglátja a fiatal bakot, farka felcsapva, és üdvözli. Elsőre jól összemorognak (a nyúlmorgás valahogy félelmetesebb mint a kutyáé), majd nagyokat ugrálva mennek el egymástól.

Lili az indiánlánnyal
Lili megy a kan után, de meg kell állapítani: ez bizony gyerekkan, mert semmi érdeklődés a tüzelő csaj után.
A kicsik élvezik, hogy rohangálnak a nyulak után, de Kevin ideges, mert szívrohamot kap a nyula (szerinte) a sok embertől. Úgyhogy kicsik, menjetek innen, tűnés már, satöbbi, de a kicsik annyit reagálnak, mint nyúl a húslevesre.

nyuszik a fűben

szurikátázó Lili

ez pedig olyan édes, ahogy fogja Szili kezét
Lívi már szépen kiejtve mondja a nevét: Lí-vi-a.
Kérdem, kik a tesóid?
- Szili, Kira, Kevin, Bibi (ez a kedvenc-sorrendje).
Majd elmondja:
- És barátom Lili, Lara, Szandra (ahogy hangzik: Lili, Lala, Tandra)
Okfejtés Líviától:
- Kati Szandra anyukája.
- Igen.
- Neked barátod Kati, nekem Szandra.
És vigyorog, mert felfedezett valamit :)

Beszélgetés Kira és az apja közt:
- Már rég ingyen hívhattok vezetékest, ugye?-kérdé az apa.
- Igen, mert?
- Akkor felhívhattál volna eddig is.
- Te sem keresel minket, azt hiszem.-mondja a lány.
- Ez fájt.
- Nekem is sok minden fáj apa. De téged sem érdekelt.
És itt jött el a pillanat, mikor a sok évnyi szülinapon sem telefonálunk a gyerekeknek-dolog visszaütött. Igen, ez a vonat elment.
Kevin még felveszi a fonalat, még csacsog az apjával, de Kira már nem.
Amúgy az ő nem-érdeklődése odáig vitte a családját, hogy a két nagyobb gyereke sem érdeklődik iránta, Kevin nem is ismeri a nagy tesóit, a face-n mutattam neki a nővérét és a bátyját nemrég. Mert kérdezte, ki az, akinek ugyanaz a neve mint neki.
Lehet meghívom őket, hátha eljönnek.

2013. május 16., csütörtök

Posta, futár

Izgalmas ez a mosógép kérdés, mert amit vettem ékszíjat kicsinek tűnik. Visszaküldtem, kértem egy centivel nagyobbat, de nem lehet méregetni, mert a bolt becsomagolva kapja. És adott típushoz adott szíj kell. Felhívok egy szakszervizt, elmeséli a szerelő, milyen trükkel kell feltenni. Akkor várom a visszaküldött szíjat, és megpróbáljuk újra. Itt jön képbe ami érdekes, mert én postával küldtem vissza, de ezek a webáruházak nem ilyen trükkösek. Nekik csak az a jó küldési szolgáltatás, ami házhoz jön. Nincs már postára adás, nem a vevő számít, nem érdekes hogy minél olcsóbb legyen :)
Futár.
Oké, nem drága, mert csak 800 ha előre fizetek, vagy van Pick pack pont is (az is csak 690), de csak ma járok olyan helyen, majd 2 hétig nem.
Szóval már a posta sem az olcsó kategória, de ez mondjuk belefér egy postakész borítékba, ami max. 370 ajánlva.
Tényleg nem érdekes ez a pár százas, nem erről szól a sztori, ennyivel tartozom az ördögnek, az elv itt a lényeg.
Az egyiknél könyv cégnél szabott árral dolgoznak, 1500 ft minden küldés. Levezettem, hogy a csomagolásuk boríték, a feladási mód ajánlott levél, amit alá sem irat mindig a postás, vettem már ki könyvet a postaládából esős időben. Ez van :)
Szóval leméregetni, testre szabottan árazni luxus. Mert elmagyarázták, hogy annak is ennyi, aki 20 könyvet vesz, pedig annál több az adminisztráció. Én pedig azt hittem, az adminisztráció költsége, azaz valaki munkabére a haszonkulcs része.
De levezetem szívesen.
20 könyv sincs 20 kiló, szóval a postai sima csomagküldésbe belefér, ami 1130 ft. Az sem 1500.

De van egy hely, ahonnan a vegyit veszem, aki 6 ezerért szállíttat házhoz, fix futárral. Mondom nem adná másnak, aki fele árért dolgozik? Nem, mert a szerződés. Viszont pesti címre heti egy fix napon ingyen elviszik.
Oké, nem keveset rendelek, tehát nem 2 kiló akármivel szaladgálnak nekem ingyen, pesti ismerős pedig van, szóval ez járható. Azóta így vásárolok ott, így már megéri.

Visszatérve a postára: tudtátok, hogy a sima elsőbbségi levél az ajánlott elsőbbségivel szemben is előnyt élvez? A sima másnapi fix kézbesítésű, az ajánlott ülhet egy napot is a postán. Gondolom az adminisztráció miatt.

2013. május 12., vasárnap

Schwarzi és a török naci sok képpel

Hónapok óta nem ettem sonkát, bár szerintem évek óta nem vettem ilyesmit. Most nem volt darált hús a spagettihez, ezért vettem egy kiló sonkát. Persze megkóstoltam, de csalódtam mert enyhén vegyszerízű volt. A macskának ízlett, és a szószban már nem érezhető. De akkor is bebizonyosodott, igazam van, hogy nem veszek ilyeneket, és leszoktam az ízről. Ezért tud feltűnni, hogy a ragasztott sonkák tényleg nem jók.

Kevin ette a spagettit, és azt mondja: parfüm íze van. Egyből arra gondoltam, a vájt ízlelésű gyerekemnek kibukott a sonka íze, amit a szószban én már nem éreztem. De nem, mert ő csak ketchuppal ette a tésztát. Bolti ketchuppal. A kaját nem ette meg, a szósz a gomba miatt nem kellett neki.

Visszatérve a múltkor említett válogatására, megkérdeztem őt, mondjon már 5 ételt, amit gondolkodás nélkül megenne.
Pár perc gondolkodás után:
- Tejbegríz.
- Az nem kaja.
- Virsli.
- Az sem kaja.
- Akkor nem tudom. Fánk?
- Nem jó. Komplett meleg étel.
- De a fánk meleg.

A másik dolog a buszozásos napon történt.
Néztem a srácot, aki ilyen gatyóban szokott járni (csak a térdig lógó ülepű, oldalt kissé bővebb fazonban):

és elgondolkodtam, hogy azért egy női katona vagy mit tudom én, bányász is tud nőiesen kinézni, rajta múlik és a kisugárzásán.  De nehezen tudom elképzelni, hogy Schwarzenegger (attól hogy nem bírom, elismerem hogy férfias) vagy Pierce Brosnan (aki szintén férfias pasi) egy ilyen naciban lejtene végig valahol, akkor az férfias jelenség lenne. Hangosan felröhögtem a gondolatra, nem tudtam megállni, hiába voltam egyedül :)

És ez a zene:

Régen az öcsém nagy kedvence volt, ma pedig Szabolcs hallgatja ha megszerzi a telefonos videónézés pillanatnyi jogát.
Végig tudom énekelni.
Kipróbáltam.

Tegnap Dunáztunk Katival és a nagy fiainkkal (szappanozni voltunk, belefért az időbe).
A két fiú ment a vízbe, ami rohadt hideg volt ám :) Először gatyáig, majd levették, azután lekerült a póló is, mert már vizes volt az alja mindkettőnek.
Gergő és Kevin

Kevin
Hoztam még pár fotót, a három kicsi amint spenótot vadászik és eszik:


 A telek közepétől előre:

 Ott megfordulva Szabolcs a hátsó kertben:


 A legkisebbek:

A cím kicsit becsapós, ugye?

2013. május 6., hétfő

Firefox-Chrome

A Feri nem szereti a blogspotom. Olyan lassú volt, hogy hetekig utáltam idejönni, inkább nem írtam. Mondom annyira nem fontos semmi, hogy órákig itt üljek egy bejegyzés fölött.
Majd telepítettem a Chrome-ot, és ez megoldódott.
Most sztrájkolt a fészbúk. Nem lehet üzenetet küldeni, megnézni a krómban. Így fész a Ferivel, blog a krómmal.
De a krómban szétesett a blog, a címlapokon csak a bejegyzés látszik, minden más a lap alján van.
Hiába állítottam le a javasolt Shockwave-t, semmi változás.
A többiek (azaz Ti blogjaitok) blogja is hasonló, szét van esve a kép.

Valakinek ötlet?
Rakjam újra a gépem?

2013. május 5., vasárnap

Lívia 3, Szili 5

32 tojásos piskóta.
1 kg eper.
2 kg banán.
1 liter tejszín.
1 kg vaj.
500 gr étcsokoládé.
5000 méter vezeték.
600 kamera.
5 db fotó.
7 gyerek.
5 felnőtt.
3 kutya.
2 nyúl.
2 papagáj.
1 macska.
1 millió rovar.
600 db legóelem.
28 fok árnyékban.

És a többi.
Megvolt a szülinap, nagyon jó volt minden.
Szili azóta is csak parancsra eszik, parancsra megy az udvarra, parancsra alszik este.
Mert legózik.
Lívia egyszerűbb eset, mert játszik a játékaival, tetszik neki minden, de jön-megy, foglalkozik mindennel.
Ma volt Kirával erdőben, ahol is Kira mondta:
- Arra már nem megyünk, mert állatok vannak.
- Állatok? Nem félek tőlük.
Szóval Szili kapott 3 adag legót, Lívia egy kerti piknik asztalt, hozzá kosarat étkészlettel, egy varrott babát, és mágneses golyóvezetőt.
A megrendelt epertortát, Szili banán tortát.
Mindkettő jó lett, de az eper frenetikus volt. Az el is fogyott, a banánból még van kevés.

Eddig úgy voltam a legóval, hogy nem. Mert apró, nem vigyáznak rá, szét lesz szórva, és persze mindig volt olyan kicsi gyerek, aki miatt meggondolandó volt a lenyelhetőség, orrba dughatóság miatt is.
Most megadtam magam, eddig nem bánom.

2013. május 4., szombat

Szülinap, Anyanap, csatornap

A csatornaásás rendkívül izgalmas volt a fiúknak. A szerelőnek is. Igaz hogy sokgyermekes apuka, de a két ördög, Szili és Szabolcs azért megizzaszthatták néha.
Dínós ásatást vezettek a földkupacon, várták a csőtörést (mikor áttöri a végén a kijövő csövet, és ráköti a csatornára), de csalódás lehetett, mert az előző napi szippantás miatt nem folyt ott semmi. csak némi víz, amit én engedtem, ugyanis egy pillanatra elfelejtettem: nem lehet.
Mostanra kész van minden, be van temetve. A szerelő a meghagyott nyitott csőrészt rendesen lekupakozta (tisztításhoz, dugulás elhárításhoz hagyják meg), melegítéssel lehet csak kivenni a kupakot, mert látta milyen gengsztereim vannak.

Akik egyébként totál rendes kölykök. Mindig kipucolják a kádat is. No nem maguk után vagy előtt, hanem fürdés közben. Értsd: szappannal és körömkefével (ha találnak mosogatószivacsot akkor azzal) sikálják, közben veszekednek, rengeteg szappant kennek a kád szélén szét, szóval dolgoznak. A mi fürdőkultúránkban szappan van, ez gondolom egyértelmű. Néha készül folyékony változat, amit tusfürdőként lehet használni, vagy samponként, összetételtől függően.
Ha egy ilyet Livike megkaparint!
Akkor jön a bableves főzés, és 2-3 deci folyékony szappananyag a fürdővízben.

De a nagyok után sem nagyobb élmény vízre szállni.
Ha Kevin után fürdök, garantáltan szőrmentes leszek, ugyanis ő 50 C alatti vízben nem szeret fürdeni. Nyáron sem. Én mondjuk utóbbi évszakban a 18-20 C vizet kedvelem, vagy hidegebbet.
Kira pedig áztatja a fürdőszobát. Feltörölni persze mindig utólag, hívásra képes, mert elfelejti...

Livi Anyák napi műsora nagy élmény volt. Annyira aranyos a kiscsaj! Próbált lépést tartani a dalokkal, versekkel, az esélytelenek nyugalmával vigyorogta végig az egészet, de persze mozgott a szája, szövegelt végig. Néha odakiáltott hogy "szeretlek Anya", és sokat mosolygott ránk (mama+én).

Szabolcs pedig az, aki nem képes az érzései elfedésére, kicsit sem. Olyan kislánnyal táncolt, akit nagyon nem szeret. Semmi baj nincs vele, csak ő valamiért nem kedveli. Látszott rajta hogy nem érzi így jól magát, el volt fordulva az egész teste, oda sem nézett. Ő is nagyon jól szerepelt, aranyosak voltak.

Kevin most nyúlketrecet készített, mert a szomszéd nénitől kap egy nyuszit. Kapott tőlem palántákat, magokat, mert azt kért a kertjébe.

Tegnap pedig nagy vihar élményem volt. Hazafelé jöttünk a vásárlásból, az utolsó helyen voltunk épp, mikor eleredt a nagyon eső. Mindenki állt a bolt előtt a tető alatt, én bepakoltam a csomiba, odaálltam a bolt elé, majd Katival helyet cseréltünk, és indultunk haza. De menet közben félre kellett állni, mert annyira esett. Ez még mindig Vácon volt, egy parkolóban. Hamar csendesedett a jégesős rész, indultunk. De hazáig követtük a nagy zuhit, néha a közepébe kerültünk, néha megelőztük. Nagyon szeretem az elemek harca-időjárást. Most hiányoltam a nagy dörgéseket, és villámok is csak gyengén voltak.

Ma tartjuk Lívia és Szili szülinapját, most indulok öltözni és tortát gyártani. Majd jelentkezem a részletekkel. Szép napot mindenkinek!

2013. május 2., csütörtök

Csatornák

Nem sikerült a gyerekmentesre tervezett csatornaásás.
Három fiúval gazdagabban vagyok itthon, mert kettő még köhög, Szili pedig egész hétre vette fel a doki, pedig ő már jól van.
Érdekes dolog ez.
Mert a két iskolásnak ma már menni kéne orvosunk szerint, de Kevin gyenge is, köhög is, Szabolcs pedig köhög.
Holnap vásárolni megyek.
Mivel úgy volt még tegnap hogy csak Kevin és Szili van, ezért úgy döntöttünk, ők maradnak itthon, elvannak egymással, kettőjük közt nincs olyan szikra ami belobbanhat.
De mára Szabolcs is visszatért a köhögéshez, szóval így már más a helyzet.
Szabolcs és Kevin itthon együtt?
Vajon melyik ölné meg a másikat?
Így Szabolcs jön velünk, a másik kettő marad.
Szabolcs a Szamár.
Kicsi, szószátyár és bosszantó.
Ezt tudja is, rá is játszik rendesen, visszabeszél, osztja a humort meg az észt is.
Imádni való.
De mikor "kikapcsolódni" megyek, akkor valahogy nem vágyom a folyamatos beszédre.
És mikor azt hittem, hogy Lívia oviba kerülésével (november óta jár) felszabadul az itthoni energiám, lesz időm önfejlesztésre, tanulásra.
Nos, azóta sem volt hogy hosszasan unatkoztam volna.
Egyrészt nem nagyon van olyan hónap, hogy ne lenne itthon pár napot valamelyik gyerek, vagy hosszú szünet, vagy valami.
Ettől persze nem sorvad el az agyam, mert azért van kevéske időm az önfejlesztő-tanulós dolgokra, csak kevésnek érzem. De lehet hogy ez is csak önkábítás, mert nem is akarok többet. Hmmm.....
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...