2014. február 22., szombat

Madárijesztő, azaz csapongok mint egy repülni tanuló madár

Azt hiszem a ledolgozandó "problémám" a külsővel kapcsolatos.
Mindig bántott, ha igaztalannak éreztem az aktuális beszólást. Most, ebben a pillanatnyi fizikai állapotban nem fog bántani, ha azt mondják: nagy a segged, mert igaz. Tudom, persze, tehetnék ellene, többet kéne mozogni, és nem kifogásokat felhozni a másik oldalon, de mire elfogy a feladat, túl fáradt vagyok. És sokszor van úgy, ahogy sokakkal: majd holnaptól.
A lényeg, hogy a gátlások és önértékelési problémák vékonyan is megvoltak. Sosem láttam szépnek magam, hol ezért, hol azért. Azt gondolom, ez mindenképp belülről jön, hisz mikor épp jó az élet, mikor jó kedvünk van, sokkal szebb minden. Erről lehet beszélni millió mondatot, ez szerintem tény.
Mikor lapos, család által 6 szálnak csúfolt hajból egy napon sörényt tupíroztam, nem érdekelt ki mit mond, nem érdekeltek a tanárok, csak azt láttam: a lapos haj megszűnt. Mondhatták hogy dühös wc kefe, szélcsatorna szökevény, madárijesztő, nem számított, mert nekem tetszett. Rocker is voltam, lázadtam minden ellen. Most mégis bánt, ha az akkori képemre azt mondják: bazmeg, hogy tudtad ezt tenni magaddal?
Szívesen visszakérdeznék: mégis mennyit tudsz erről? Van valami rálátásod az akkori gondolkodásomra? Életemre? Vagy csak van egy hülye, senkit nem érdeklő véleményed? Ítélkezel, úgy, hogy semmit nem tudsz? Na hagyjuk.

Igen, biztos itt köszön vissza az, hogy minden erőfeszítés ellenére még mindig könnyen ítélkezem én is, de én legalább dolgozom rajta, hogy elhagyjam ezt a rossz szokást. Azt hiszem mindenkinek van olyan kamasz vagy gyerekkori képe, amin lehetne poénkodni, jópofának gondolt, de nem bántónak szánt dolgokat mondani, de higgyétek el, bántó tud lenni.

Más téma.
Vagy nem is, ki tudja.
Az emberismeret nem egyszerű dolog. Szerintem ebben sem lehet általánosítani. A legkedvesebb-rendesebbnek kinéző figurák sokszor a legnagyobb genyók, míg a vadállat rosszfiúk és lányok kedvesek és szinte simulékonyak. Bár azért szerintem sokszor fedi a külső a belsőt is, de nagyon sokszor csak takargatási célt szolgál. A vastag smink az elbújást a világ elől, a hajfestés sokszor önelfogadási-megfelelési kényszerrel kapcsolatos gondokat, a hízás védőháló a világ ellen, a teletetovált-piercingesek sokszor azok, akiknek mindent tiltottak, szóval ezek csak az általánosítások, és vannak az ettől eltérőek.

Az a helyzet, hogy aki mellett nyugalmat érezhet az ember, azt nehéz megtalálni. Sok az önértékelési probléma az emberekben, azt kezdem hinni, hogy nincs is olyan aki totál rendben van. Illetve van. Az elképzeléseimben. Vagy valami filmben láttam. Tudjátok lehet egészséges bizonytalanság valakiben, de olyan, ami pl. ok nélküli féltékenységben mutatkozik meg, a másik leértékelésével talál magának erőt, az beteg.

Az is marha szar tud lenni, mikor félreismersz valakit. Mikor mondjuk egyszer csak nem jelentkezik az, aki barátnak vallotta magát. Azt mondja, bármit megbeszélhetünk, hisz barátok vagyunk, majd egyszer csak egy hosszú beszélgetés után vége. Keresem mi rosszat mondhattam, de rájövök: semmit. És továbbra sem értem, miért ismertem ennyire félre? Hülye vagyok? Ja, az vagyok, mert más faszságát magamra veszem, és azt hiszem rólam szól, én hibáztam. De nem!!
Nem rólam szól, az félreütött pingpong labda nem amiatt romlik el, aki kapja, hanem amiatt, aki adogatta. Megint oda lyukadtunk ki, hogy soha semmit nem szabad várni senkitől, csak magamtól. Az az egy ember van a világon, aki feltétel nélkül érdeklődik és szerethet, ha hagyom neki.

Bassza meg, néha olyan jó lenne a boldog tudatlanság, nem az önismereti játszmák és agyalások... na mindegy.
Ja, a madárijersztő:
Én, 14 évesen. Osztálytársam mondta: pont 15 éve volt. Igen, én is így emlékszem :)




6 megjegyzés :

  1. Egy időben divat volt :) És Neked jól is állt. :) Kira nagyon hasonlít az akkori önmagadra, legalábbis külsőleg. :)

    Az emberek eltűnnek..nekem is van olyan "barátnőm" ,akivel mindennap beszéltünk, ha nyáron itthon volt(külföldön él) találkoztunk, aztán egyszercsak elkopott... szép lassan elkopott,egyre kevesebbet beszéltünk,én írtam ő olvasta, és nem válaszolt..ma már arra sem válaszol, ha megkérdezem hogy van?..
    de magamról tudom, hogy van ilyen időszak..van hogy engem sem bánt meg senki, csak..befordulok magamba, és nem kívánom a beszélgetést, senkivel..mire újra kinyílnék, ezek a kapcsolatok megszakadnak..
    Nem biztos, hogy megbántottad,lehet csak épp olyanja van...:)

    VálaszTörlés
  2. Klassz a hajad!
    Szeretem az írásaidat.
    Üdv, Benke Erika

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...