2014. március 27., csütörtök

Léna


Tegnap olvastam egy lóról, akit a gazdája, mivel a ló kehes, ki akar végeztetni. Azaz leadni a vágóhídra. Hiába vinnék el az állatvédők, hiába szereti őt nagyon egy lány, aki a pénzen kívül mindent megtenne érte, a gazda hajthatatlan. Fizessék ki neki a ló vágóhídi árát, és vihetik.
Őszintén szólva kicsit elgurult a gyógyszerem erre a sztorira.
Tudom, persze, az élet része a halál, én is meg fogok halni és a szeretteim is. De mire fel veszi a bátorságot egy ilyen lélektelen fasz, hogy döntsön egy másik élőlény sorsáról, aki nem bántott senkit soha??
Hogy képzelheti bármelyik ember azt, hogy azért mert pénzt adott egy állatért, az az övé? De tovább megyek. Hogy képzeli egy ember azt, hogy egy másik ember, akit ő szült, elvett feleségül, felvette a nevét, stb.: az övé. A tulajdona.
Fogjuk már fel, hogy ilyen nincs!!
Mindenki igenis szuverén, a gyerekeinket max. terelgethetjük, de nem a tulajdonaink!!
Az állatokat ránk bízza az élet, a sors, az Isten, akárki, akármi, de nem a mieink!!
Igen, eszem húst.
Semmi bajom azzal, ha egy állatot normál körülmények közt tartva és nevelve levágunk a húsért. Az ember mindig ezt csinálta, őskor, ókor, mindig. Igaz manapság, mióta a pénz irányít mindent, és a fogyasztói társadalomban eszünk és veszünk egyszer gyatrább minőségű cuccokat és ételeket, kihegyeződött a világ a testrészekre.
Csirke a melléért, marha a combjáért, nő a melléért...


Nekem az indiánok a szimpatikusak ebben is. Az állatot nem távcsöves puskával, helikopterből, száz méterekről ölték meg, hanem  a legkivitelezhetőbb, egyenlőnek nevezhető harcban, nyíllal, majd az élőlény lelkétől, szellemétől bocsánatot kértek, és megköszönték. Azt gondolom a hála rohadtul hiányzik sok emberből. Nem akarok általánosítani, mert nagyon-nagyon sok jó ember van, szerintem több is, mint rossz. A kehes ló ugyan nem halálos beteg, de hasznot nem hajt, mert nem terhelhető. Vágóhíd. Tele a környék kóbor kutyákkal, mert valahol valakik nehéznek érzik a terhet, hogy a kutyát etetni kell, vagy nem tudom. Egyszerűen kocsiba vele, két faluval odébb ki lehet tenni. Választások vannak, a főutak kátyúit biztos betömik (a mellékutak más tészta), a kutyákat az utcákról el fogják tüntetni. Mivel a menhelyek tele vannak, az oltóanyag drága, a puskagolyó olcsóbb, lelövik őket. Civilizáció, hurrá!

Pont ma gondoltam kint az erdőben azt, hogy szárnyat adnék az állatoknak. Repüljenek el onnan, ahol bántják őket. De madarak is raboskodnak, szóval nincs realitása a repkedő bernáthegyiknek.
Szárnyat adnék sok-sok embernek is, lelki szárnyat, a levágott, elhalt helyett. Dobják le a láncaikat amit magukra raktak, amit rájuk rakott a "társuk", amit rájuk raktak a félelmeik.

A ló megmenekült egyébként.

2 megjegyzés :

  1. azért egy pillanatra akkor ennek a lónak szárnya lett, és megadatott a szabadsága is. pegazus,.

    VálaszTörlés
  2. Hajrá Heni ! Nagyon szepeket irsz.

    VálaszTörlés

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...